Hát igen, az én recenzióra kapott példányom is szétesett már a börzéről hazaérve, de pozitívan gondolkodtam, és úgy döntöttem, a hátrányból előnyt kovácsolok, és mert egy ép állapotú képregényt biztosan nem feszegetnék szét, hogy beszkennelhessem az oldalait (kivéve, ha abból kell dolgoznom, de ez…
Fura volt nekünk a péntek esti kerekasztal-beszélgetés „A magyar képregény helyzetéről”, állapítottuk meg utólagosan egy ökumenikus (MKSZ, 5Panels, Drink & Draw törzsgárda tagok) sör mellett. Egész pontosan elhangzott az a kérdés is, hogy „mit akartak ezzel valójában a szervezők?” – mert hát az…
A november 21-én megjelenő Papírmozi 8. számában több olyan alkotó is szerepel, akinek nem jelent még meg magyarul képregénye. Közéjük tartozik a svéd Liv Strömquist, akit többen a „radikális feminista” jelzővel emlegetnek. Némi túlzással, ha nem is teljesen alaptalanul.
Liv Strömquist 1978-ban…
Lehet azon vitatkozni (meg is teszik), hogy a legjobb új magyar képregény-e az idén a Café Postnuclear, de afelől nem lehet sok kétség, hogy a leglátványosabb és számos tekintetben a legérdekesebb. Keménytáblás, színes kivitelezésével szó szerint kiemelkedik a hazai mezőnyből, hiszen öt éve nem…
Egy készülő cikk írása közben azon gondolkodtam, hogy mikor és hol szerezhettem be a cikk tárgyát (egy amerikai underground képregényt), és eszembe jutott, hogy talán Londonban, amikor először ott jártam 1977-ben. Talán igen, talán nem – ez már valószínűleg sosem fog kiderülni. De rákerestem a bolt…
Úgy emlékszem, és ebben segítenek az internetes adatbázisok, hogy a Journal de Tintin legelső száma, amit megkaptam/megvettem, az 1012-es volt, 1968. március 14-i dátummal. És ebben kezdődött Bruno Brazil első hosszú kalandja, a Le requin qui mourut deux fois (A cápa, aki kétszer halt meg).
Én meg…
A sors fintoraként éppen akkor lép ki bátran az újságospiacra egy vadonatúj magyar képregénysorozat, amikor az előző vadonatúj magyar képregénysorozat bedobja a törülközőt, és visszatér az „alternatív”, kisebb közönséget, de azt teljes biztonsággal elérő terjesztési módhoz. Reméljük, az új magazin…
Az alábbi cikk eredetileg egy előadás anyaga volt, amelyet 2006. június 10-én, az Átjáró Fesztivál képregényes blokkjában tartottam. Kibővítve és átdolgozva megjelent a Buborékhámozó 6. számában, 2009. októberében. Jelen szöveg a nyomtatotthoz képest csak kisebb javításokat tartalmaz.
Belefér…
Blazírt korunkban nem sok olyan téma akad, amitől a nagyközönség összeráncolná a homlokát, amin netán kissé még meg is döbbenne. Nem csoda, hogy a sajtó már a legapróbb hírmorzsák tálalásához is szűknek találja a „csodálatos” és „rettenetes” jelzők szinonimakészletét. A kevés tabuk közé tartozik…
Hermann idén jelölt volt Angoulême város nagydíjára, ám végül a legnagyobb európai képregényfesztivál zsűrijének a választása az Akira szerzőjére Ótomo Kacuhiróra esett. Bízom benne, hogy előbb-utóbb azért csak megkapja, hiszen a francia-belga realista képregény kiemelkedő képviselőjeként…
Hajlamos vagyok néha elfelejteni, hogy valamikor nagyon szerettem a Pókember-képregényeket. Nem is teljesen helytálló ez a múlt idő, hiszen a frissebbek közt is találok jókat, szórakoztatókat. De ez a szeretet már nem ugyanaz, mint fiatalabb koromban. Nem emlékszem pontosan, mikor találkoztam…
A Charlie Hebdo szerkesztőségében végzett mészárlás megbocsáthatatlan bűn – és nincs „de”. Annak, ami utána következett, számos értelmezést adtak, Franciaországban is, máshol is, olyanok is, akik ismerték előtte a lapot, olyanok is, akik akkor hallottak róla először. Az áldozatok és a túlélők iránti…
Kedvencemnek túlzás lenne nevezni, de kedveltem Charlier és Hubinon kalózos képregényét.
Általános vélekedés szerint a kalóz témát a Kincses sziget hozta divatba. Stevenson regénye hihetetlenül népszerű lett, rengeteg gyereknek és fiatalnak ragadta meg a fantáziáját, gyorsan szaporodni kezdtek az…
Következő kedvencem 1970 környékéről egy sportos témájú francia képregény. Illetve egy sci-fi témájú francia képregény. Illetve… Szóval ez egy kicsit bonyolult.
Raymond Reding belga képregényszerző (1920-1999) eredetileg író akart lenni, meg is jelentek ifjúságnak szóló lapokban írásai, amelyeket…
A 2014. augusztusi Filmvilág Papírmozi rovatába írtam ezt a cikket, a második Sin City bemutatójához kapcsolódóan - a képregényről és alkotójáról.
Az első Sin City-film magyarországi bemutatójával egy időben jelentek meg az első magyar Sin City képregények, a Fekete-Fehér…