Olvasom, hogy kötelezővé tették a svájci himnusz tanítását a genfi iskolákban, egészen pontosan az alsó tagozaton. A városvezetés (Grand Conseil) döntését heves vita előzte meg, végül 46-36 arányban, 4 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Meglepődtem a híren,…

Az alábbi cikk eredetileg egy előadás anyaga volt, amelyet 2006. június 10-én, az Átjáró Fesztivál képregényes blokkjában tartottam. Kibővítve és átdolgozva megjelent a Buborékhámozó 6. számában, 2009. októberében. Jelen szöveg a nyomtatotthoz képest csak kisebb javításokat tartalmaz. Belefér…

Blazírt korunkban nem sok olyan téma akad, amitől a nagyközönség összeráncolná a homlokát, amin netán kissé még meg is döbbenne. Nem csoda, hogy a sajtó már a legapróbb hírmorzsák tálalásához is szűknek találja a „csodálatos” és „rettenetes” jelzők szinonimakészletét. A kevés tabuk közé tartozik…

Hermann idén jelölt volt Angoulême város nagydíjára, ám végül a legnagyobb európai képregényfesztivál zsűrijének a választása az Akira szerzőjére Ótomo Kacuhiróra esett. Bízom benne, hogy előbb-utóbb azért csak megkapja, hiszen a francia-belga realista képregény kiemelkedő képviselőjeként…

Olvasom, hogy egy Sam Smith nevű brit énekes nyerte a legjobb dal Grammy-díját. Bár az elismerés kiírásában nincs olyan kitétel, amely megkívánná az eredetiséget, nekem azért kicsit furcsa, hogy egy olyan szám nyert, amely szerzőségi vitára adott okot. Ráadásul a refrén hasonlósága egyértelmű, még…

Most, hogy első meglepetésünkben harsányan kiröhögtük magunkat, majd másnap egyre kényszeredettebben kuncogtunk a meglehetősen vegyes színvonalú karikatúrákon és mémeken, ideje elgondolkodni, hogy mit is érdemes eltenni magunknak a Simicska-kirohanásból. Jól mondja Kósa Lajos,…

Hajlamos vagyok néha elfelejteni, hogy valamikor nagyon szerettem a Pókember-képregényeket. Nem is teljesen helytálló ez a múlt idő, hiszen a frissebbek közt is találok jókat, szórakoztatókat. De ez a szeretet már nem ugyanaz, mint fiatalabb koromban. Nem emlékszem pontosan, mikor találkoztam…

Bátran kijelenthetjük, hogy nem kapkodtam el a Budapest Noir beszerzését és elolvasását, most karácsony előtt vettem meg, aztán meg gyorsan utána a Bűnös Budapestet is. Pedig sokat hallottam róla, főleg kifejezetten lelkes dicséreteket. Lehet, hogy épp a túl nagy egyetértés miatt gyanakodtam…