A bemutatott rajzolók közül az utolsó szinte biztos nem volt soha magyar állampolgár, de hosszú időt töltött Budapesten, kötődik Magyarországhoz, ezért úgy gondoltam, hogy helye van ebben a sorban.

Brod Ernőről van szó, akinek számos karikatúrája, illusztrációja, képregénye és fényképe jelent meg a magyar sajtóban 1903 és 1914 között. Ezzel párhuzamosan, 1902-től kezdve találtam karikatúráit francia lapokban, az utolsó utalás egy munkájára 1937-ből származik. Ezt követően sajnálatosan nyoma vész, bár ahogy bővülnek az elérhető archívumok, elképzelhető, hogy többet lehet majd megtudni további sorsáról.

Ernesto Brod az olaszországi Torinóban született 1872. január 3-án, nagyapja Prágából származott. Különböző forrásfoszlányok alapján Brod fiatalon Párizsba került, és festészetet akart tanulni, majd onnan valamiért Budapestre vezetett az útja, a Magyar Hírlap 1897-es albumának egyik illusztrátoraként említik először a nevét.

1899-ben Budapesten született Ilona lánya, akinek az anyját, a francia Valérie Planchenault-t 1903-ban feleségül vette, ekkor születhetett második gyermekük, az ifjabb Ernesto. Az anyakönyvi kivonatok szerint az Izabella utcában laktak. További két gyermekük, az ifjabb Valérie és Leo viszont 1908-ban ill. 1909-ben már Párizsban született. Nem sokkal a házasságkötés után költözhettek Franciaországba, mert a Magyar Figaró, ahol Brod legtöbb magyarországi munkája megjelent, 1906-ban említi, hogy a rajzoló Párizsból küldi a műveit, bár 1914-ig fellelhető a neve a budapesti lakójegyzékekben. (Hogy ezután nem, újabb bizonyíték arra, hogy nem magyar állampolgár volt, hiszen a Párizsban élő magyar festőknek és rajzolóknak mind haza kellett költözniük a háború kitörése után – vele, mint olasz vagy francia állampolgárnak, pont az ellenkezője történhetett.) Brod felesége 1935-ben hunyt el Franciaországban.

Festményt eddig csak kettőt találtam Brodtól, egy magyarországi népviseleteket bemutató 1903-as könyvhöz készített illusztrációkon – úgy tűnik, ezt az ambícióját feladta, vagy belátta, hogy népes családjának a fenntartásához biztosabb jövedelemforrásra van szüksége. Már Budapesten élénken érdeklődött a színház iránt, több előadásról készített rajzos benyomásokat, összefoglalót, majd Párizsban színházi fényképészként úttörő munkát végzett. A fotózásban idővel Ilona (Hélène) lánya és Ernő fia asszisztált neki, és úgy tűnik, utóbbi a nyomdokába is lépett. Az alábbi francia lapoknak biztosan dolgozott: Le Rire, Excelsior, Comoedia, Le Figaro, Pêle-Mêle, Pages Folles. Magyarországon legalább ezek közölték a munkáit: Magyar Figaró, Kakas Márton, Uj Idők. Magyarországon a Brod Ernő, Franciaországban az Ernest Brod nevet használta általában.

A fotón középen Brod, ahogy kézzel fog egy Parisys nevű ismert színésznővel, 1928-ban

A magyarországi időszakból ezt a szép képregényt ajánlom a Képregénymúzeum blogról, a folytatásban a franciaországi munkáiból mutatok be válogatást.

- Esküszöl, hogy hűséges maradsz hozzám a távollétemben?
- Nézd, hogy meg ne feledkezzek róla, még csomót is kötök a zsebkendőmre! (Le Rire, 1905)

Egy színdarab képregényszerű összefoglalója a Le Rire-ben, 1907-ben

Próbakő
- Az ön szíve kemény, mint az üveg... Mivel tehetném próbára?
- Esetleg egy gyémánttal... (Le Rire, 1907)

Colette színésznőként a férje, Willy által jegyzett, valójában által írt regényből készült színdarabban, Brod fotója a Comoedia számára, 1908

Egy újabb beszámoló egy színi előadásról. A felső kép aláírása jelzi, hogy nem Brod borította fel a tintatartót, hanem a szégyenérzet tündére, mert erkölcstelennek találta, ami a színpadon történt (Le Rire, 1908)

A nő: "Szeretnék egy ilyen bundát!"
A férfi: "Hát én meg szeretnék egy ilyen feleséget!" (Le Rire, 1909)

Henri Génin, Brod újságíró kollégája és a francia színpadi ügyelők szervezetének megalapítója,az érdekvédelmi összefogást szorgalmazó cikk illusztrációjaként (Comoedia, 1910)

Brod rajziskolája Le Figaro gyermekeknek szóló heti mellékletében (1910)

- Még a szélben is lángra gyújtalak... (A Pages Folles című pikáns lap címlapja, 1913-ból)

Fekete és fehér, egy több helyen is idézett rajz az első világháborúból (Le Rire, 1915)

Plakátterv: Az X kerékgumi kipukkaszthatatlan, mint Ferenc József (játék a "crever" szó átvitt jelentésével - a császár halála előtt egy évvel, Le Rire, 1915)

Verdunnél
- Mi az a magaslat, ami nem szerepel a térképen! Meg kell rohamozni!
- De felség, az a mi katonáik tetemeinek a hegye... (Pêle-Mêle; 1917 - ebben a lapban több tucat karikatúrája jelent meg Brodnak a háború alatt)