Egyesült Magyar Nemzeti Európai Balközép Szabadelvű Zöld Pártot, most!
2017. június 05. írta: Bayer Antal

Egyesült Magyar Nemzeti Európai Balközép Szabadelvű Zöld Pártot, most!

Két évvel ezelőtt írtam egy bejegyzést arról, hogy nem újabb pártok kellenek, hanem az, hogy a régiek, a meglévők rendeltetésszerűen működjenek.

Szomorúan állapítom meg, hogy ez nem történt meg. Mi több, azóta színre lépett és párttá alakult az egyébként rokonszenvesnek tűnő Momentum mozgalom, és ezzel párhuzamosan a korfa másik végén az idősek szintén generációs pártalapítást jelentettek be. Meg mások is, és ahogy közelednek a választások, biztos lesz még több „új erő”.

part_programok.jpg

Pedig ideje lenne végre komolyan venni ezt a politika nevű dolgot. Lassan a Fidesz második kormányzati ciklusának a végéhez érünk, és őszintén szólva most már nagyon unom ezt a társaságot. Nem csinálják jól, ráadásul pökhendiek. Ennek nem lenne szabad folytatódnia. És nem szabad abba a helyzetbe sem kerülnünk, hogy a pluralizmust hozzájuk hasonlóképpen megvető Jobbik akár csak egy pillanatig is a kisebbik rossznak tűnjön.

Ha tehát kormányváltást akarunk, azzal kell főznünk, amink van. Bár 1990 óta egyetlen egyszer sem szavaztam olyan pártra, amely első helyen végzett a parlamenti választásokon, és ez eddig nem is igazán zavart, most ünnepélyesen bejelentem, hogy 2018-ban szeretném, ha így lenne.

Töprengéseim arra a következtetésre juttattak, hogy erre a legnagyobb esélyt az Egyesült Magyar Nemzeti Európai Balközép Szabadelvű Zöld Párt létrehozása adja. Nem a már létező pártok mellett, hanem helyett.

Orbán Viktor megértette, hogy a hatalom megszerzéséhez és gyakorláshoz elegendő egy relatív többség, ezt igyekszik mindenáron megtartani, és ehhez igazította a választási törvényt is. A dolog tehát egyszerű: létre kell hozni egy legalább valamivel nagyobb relatív többséget.

Ehhez nem elég összeadni a jelenlegi ellenzéki pártok támogatottságát, mondják. Egyetértek. Egy másik képletet kell használni, amely figyelembe veszi az egyes politikusok illetve formációk elutasítottságát is.

Kompromisszumra van szükség. Annak a felismerésére, hogy 1-2-3-4-5 százalékos pártok nem fogják egymaguk leváltani a Fideszt. Annak a felismerésére, hogy a választók nagyra értékelik például Karácsony Gergely, Szél Bernadett vagy Juhász Péter harcos megszólalásait, de nehezükre esik felidézni, melyikük melyik pártnak a képviselője, és hogy mi is a különbség Párbeszéd, az LMP és az Együtt között. Annak a felismerésére, hogy Gyurcsány Ferenc nem öt százalékot hoz, hanem hetvenötöt visz. Annak a felismerésére, hogy Fodor Gábor a legjobb esetben is mindenkit hidegen hagy. Annak a felismerésére, hogy egy pártnak nem a megalakulása után kell feltérképeznie, hogy mi is az álláspontja, hanem a megalakulását indokoló határozott álláspontjait kell szétterítenie a térképen.

A leendő Egyesült Magyar Nemzeti Európai Balközép Szabadelvű Zöld Párt vezetőinek nem kell mindenben egyetérteniük. Elég, ha megfogalmaznak tíz rövid, egyértelmű, könnyen kommunikálható üzenetet: öt olyat, amiben azt mondják el, miben fogják az ellenkezőjét csinálni annak, amit a Fidesz, és öt teljesen eredeti programpontot, olyan húsba vágó témákról, amelyekre a Fidesz semmilyen választ nem méltóztatott kipréselni magából az elmúlt hét évben.

A feladat nem lehetetlen. Emmanuel Macron a semmiből hozta létre francia elnökké választásához szükséges relatív többséget, és jelenleg ott tart, hogy a rövidesen esedékes parlamenti voksoláson is minimum az első helyre esélyes a legkülönbözőbb helyekről összeverbuvált mozgalma. Nagy-Britanniában a Munkáspárt egy hónapja még 20 százalékos hátrányban volt a torykkal szemben, a legfrissebb felmérések szerint ez mindössze 3 százalékra apadt, és már az sem tűnik kizártnak, hogy nem a konzervatívok fognak kormányt alakítani – de ha mégis, a korábbinál szűkebb többséggel, kisebb mozgástérrel.

Egy év alatt annyi minden történhet…

(A karikatúráért nagy köszönet Marabunak.)

süti beállítások módosítása