Új pártok – még csak az hiányzik?
2015. január 06. írta: Bayer Antal

Új pártok – még csak az hiányzik?

politika.jpg„Újévi fogadalmam”, hogy szélesítem a blogom témáját, illetve visszatérek eredeti mottójához („Láttam, olvastam, hallottam, van róla véleményem.”) Kezdem rögtön egy aktuálpolitikaival.

Az őszi-téli tüntetésekkel kapcsolatban sokszor mondják, hogy nem csak a jelenlegi kormánypárt, hanem az összes létező (parlamenti) párt is leszerepelt, ezért új erőknek kellene megjelenniük, a mostani megmozdulások szervezőire és támogatóira alapozva. Mások meg azt hajtogatják, ők bizony nem akarnak beállni sem régi, sem új pártba, sőt legjobban annak örülnének, ha egyáltalán nem lennének pártok, hanem más módokon érvényesülne a demokrácia a társadalomban.

Szerintem kellenek pártok. Méghozzá nem feltétlenül új pártok kellenek, hanem „jó” pártok. Igazi pártok. A „párt” szó azt jelzi, hogy a társadalom egy részét képviseli. Ez a lényege a demokráciának: az egész társadalmat átfogó, azok egyes részeit képviselő, egymástól markánsan különböző nézeteket valló pártok vetélkednek egymással azért, hogy melyiküknek a szempontrendszere érvényesüljön a legerősebben, melyiké kevésbé, melyiké egyáltalán nem. A vetélkedés folyamatos, ahogy változik a világ, változik a szempontok fontossága. Nem tökéletes rendszer, de jobbat még nem tudtak kitalálni.

Úgy gondolom, a 2014-es választások körüli viták során különösen jól megmutatkozott, hogy a magyarországi pártok nagyrészt nem „jó”, nem „igazi” pártok. Hiába mondja az egyik, hogy többezer oldalas programja van, hiába hajtogat a másik tucatnyi rokonszenves alapelvet és jelmondatot, ha a választók nem tudják ezeket értelmezni, magukévá tenni. A program túl bonyolult, az alapelv túl elvont, a jelmondat túl egyszerű.

Biztos nem az egyetlen magyarázata a Fidesz választási sikereinek és jó ideje tartós népszerűségének, de szerintem belejátszik, hogy ez az egyetlen jelentős párt, amelynek a magyar társadalomról vallott elképzelése minden ködösítés és elnagyolás dacára nagyjából mindenki számára egyértelmű, ennek az ismeretében fogadja vagy utasítja el a törekvéseit. A Fideszről legalábbis érzékelhető, hogy a magyar társadalom melyik részét képviseli pártként.

Ám a Fidesz mégsem „jó”, mégsem „igazi” párt, ugyanis a társadalom általa képviselni kívánt rész véleményét nem meghallgatja, hanem „megtippeli” – ráadásul nem is testületként megtanácskozva, hanem a határozottságra vevő törzsközönség által tévedhetetlennek, megfellebezhetetlennek tekintett vezetője vízióiból rögtönözve. Orbán Viktor nélkül nincs erős Fidesz.

Olyan pártokra van szükség Magyarországon, amelyek tudják magukról, hogy a társadalom melyik részének a hangját artikulálják, és ezt „meg is tudják beszélni” a társadalom ezen részével. És olyan pártokra van szükség, amelyeknek a vezetői csereszabatosak, nem egy-két emberen múlik a túlélésük, nem golyózzák ki egymást. Olyan pártokra van szükség, amelyek nem szaporodnak osztódással, ha a vezetőik nem értenek egyet valamiben. Olyan pártokra van szükség, amelynek a tagjai és a szavazói tudják, mely jogaikat ruházzák át képviselőikre, és melyeket akarják inkább közvetlenül gyakorolni.

Veszprémben jelen állás szerint 16 párt indulna… Tényleg kellenek még újabbak? Nem inkább a már meglévőket kellene rákényszeríteni a színvallásra és a rendeltetésszerű működésre? Vezetőket cserélni nem olyan nehéz.

süti beállítások módosítása