Emánuel, avagy a képregényes adaptáció akadálypályája
2012. augusztus 10. írta: Bayer Antal

Emánuel, avagy a képregényes adaptáció akadálypályája

Heltai Jenő sokáig kimaradt az életemből. Nincs rá mentségem, nem is tudom, kell-e mentegetőznöm, és az sem fog már kiderülni soha, mennyire kedveltem volna korábban. Bár vannak kétségeim azt illetően, hogy az 1957-1990 közötti korszakban a képregény „védelmére” felhozott érv, miszerint a képregényes adaptációk segítik az „igazi” irodalom megismertetését, aligha vettem volna meg és olvastam volna el Heltai két kisregényét, a Family Hotelt és a VII. Emánuelt, ha nem ismerem meg korábban Zórád Ernő képregényváltozatait. Mi több, így is az volt a fő ösztönző, hogy a kötet címlapját és illusztrációit Zórád készítette, a kíváncsiság hajtott, amikor elém került egy antikváriumban.

FamilyHotel_cimlap.jpg

A kisregények eredetileg 1913-ban jelentek meg, és Heltai 1949-ből datált előszava szerint még további folytatásokat tervezett Mák István újságíró és VII. Emánuel cirill király közös kalandjainak. A történelem azonban közbeszólt, ahogy Heltai fogalmaz, „a regényt régen befejezte már az idő”, a balkáni állapotok szatíráját felülírták az Első Világháború eseményei és következményei. Igazság szerint, ha elolvassuk a Balkán korabeli történelmét, Heltai ekkor már le volt maradva egy brosúrával, az általa kifigurázott puccs-sorozat, a többé-kevésbé önként távozó uralkodók párizsi száműzetése inkább az 1890-es, 1900-as évekre volt jellemző, és legfeljebb egy budapesti kávéházból látszott humorosnak. (A regények olvasásakor azonnal eszembe is jutott Obranovics Milán király, akinek a haláláról a Mátyás Diák így emlékezett meg.)

Persze, Heltait nem is politológiai vagy szociológiai szempontok vezérelték az utólag már Kis királyok közös címen kiadott kisregények írásakor, hanem szórakoztatni akart, és az kiválóan sikerül is neki, helyenként megelőlegezve nagy tisztelőjének és pártfogoltjának, Rejtő Jenőnek a humorát. Noha a történetek bővelkednek jellemkomikumban és helyzetkomikumban, alapvetően szövegcentrikusak, ezért is érdekes vállalkozás a megképregényesítésük.

Erre 1975-ben került sor. Ahogy azt a korabeli képregények rajongói jól tudják, Zórád Ernőt nagyon bosszantotta az irodalmi adaptációk Cs. Horváth Tibor-i módszere, amit úgy foglalt össze, hogy telegépelt oldalakon az üresen hagyott kis helyekre kellett rajzolnia. A frusztráltság szakításhoz vezetett, és elkezdett egyedül dolgozni (amivel nem kevés fejtörést okozhatott CsHT-nek, hiszen Korcsmáros Pál halálával és Sebők Imre fokozatos visszavonulásával mindhárom korábbi munkatársát lényegében egyszerre veszítette el). Zórád elsőként Verne Sztrogof Mihályát dolgozta fel önállóan és ezzel párhuzamosan új verziót készített közel húsz évvel korábbi, első nagy képregényéből, a Winnetou-ból, majd azonnal nekilátott a két Heltai-kisregénynek. A Family Hotel a Füles 1975/29-38., a VII. Emánuel az 1976/9-18. számában jelent meg.

Ironikus módon ránézésre Zórád adaptációi nem sokban különböznek az általa kárhoztatott, a képet a szöveg alá rendelő CsHT-módszertől. Nyilván igaz, hogy nagyobb szabadságot élvezett az oldalkompozíciók elkészítésében, de neki is alkalmazkodnia kellett a szerkesztői előírásokhoz, hiszen minden alkalommal előírták a képregényeseknek, hogy hány folytatásban, hány oldalon dolgozhatják fel az adott irodalmi művet. Tulajdonképpen már maga ez a kényszer – a sokszor emlegetett gúzsban táncolás – lehetetlenítette el az igazi, az eredeti művel egyenértékű, de a képregény formanyelvén megszólaló adaptációkat. A Family Hotel és a többi Zórád-adaptáció ugyanolyan hosszú, gyakran redundáns (vagyis a képen látottakat megismételve magyarázó), illetve lényeges, meg nem mutatott történéseket summázó szövegtömböket és más típusú képregények olvasói számára zavaróan bő lére eresztett párbeszédeket tartalmaz, mint Cs. Horváthéi.

Kiskiralyok_22.jpg

Az (egy ideig) utolsó Cs. Horváth-Zórád képregény egyik oldala, Jókai Mór "A kiskirályok" című műve nyomán. Lehet, hogy éppen ez a cím juttatta Zórád eszébe Heltai kis királyait?

Talán az oldalak terheltségét igyekezett enyhíteni azzal, hogy szakított a csupa nagybetűs szöveggel. Ezzel azonban csak azt érte el, hogy jóval nehezebben olvashatók lettek a képregényei, még a későbbi, színes, A4-es méretű albumban is aprónak látszanak a betűk. Nagy kár, hogy a Füles nem engedélyezte a kézzel írt betűket, hisz némelyik, a Pajtásban megjelent képregényből látszik, hogy Zórád nagyon szépen kalligrafált.

Vasfeju_1.jpg

A korlátokat tehát ismerjük, és még a kisregények olvasása nélkül, magából a képregényből is sejthető, hogy zanzásítani kellett. Utána pedig kiderül, hogy bizony, a feladatot ilyen körülmények között nem lehetett jól megoldani. Heltai szövege sok helyen ellenáll a képi átfogalmazásnak, ha pedig erre nincs mód, marad a puszta illusztrálás. És hát javarészt ez is történik Zórád képregényében, ráadásul – ahogy Cs. Horváth is – igen gyakran átírta, rövidítette a szöveget, így nem is jöhetnek át maradéktalanul Heltai szellemes nyelvi fordulatai.

Magán a történeten is rövidíteni kellett. Igaz, Heltai kisregényei nem éppen akciódúsak, és a hátterek megrajzolásában, a hangulat megteremtésében Zórád rendesen kiélhette magát. Közismerten gazdag dokumentációjának a felhasználásával remekül idézi meg a korszakot, bár a francia forrásoknál itt-ott lemaradt egy-egy ékezet vagy betű, és nem teljesen világos, hogy Cirilliában miért van minden csak németül kiírva. Ezekkel az eszközökkel a helyzetkomikumot úgy-ahogy sikerült átmentenie.

Nehezebb dolga volt a jellemkomikummal. A szereplők karikírozása kiváló, a mellékfigurák hasonlóan emlékezetesek, mint Korcsmáros Rejtő-karakterei. A főszereplő azonban kicsit semmilyenre sikerült, és itt el is érkeztünk az adaptáció egyik kulcsproblémájához: a kisregényeknek Mák István a narrátora, mindent az ő szemszögéből ismerünk meg, az ő kinézetéről – illetve arról, hogy mások milyennek látják őt – azonban szinte semmit nem tudunk meg, így az ő alakját illetően Zórádnak teljes mértékben rögtönöznie kellett.

Meg kell még jegyezni azt is, hogy a rövidítésen túl néhány kisebb változtatást is eszközölt Zórád a történeten. A VII. Emánuel végén például Doury mama összejön Ivaniccsal, ami a Heltai-műben nincs benne, sőt, Ivanics el sem utazott Grovába – de ha elnézzük, miket művelnek mások adaptáció címén mostanság, azt mondom, hogy ennyi belefér.

1990 után Zórád Ernő munkakapcsolatba került a Hét Torony kiadóval, amely megjelentette Egy vándorfestő ifjúságai 1911-1951 című önéletrajzát. Feltehetően ehhez kapcsolódóan merült fel, hogy illusztráljon néhány más kötetet is a kiadónak, így Krúdytól A has ezeregyéjszakáját, a Magyar Füst antológiát és a Family Hotel/VII. Emánuel újrakiadását. A kisregény-páros korábban számos kiadást is megért, 1964-ben például Réber László illusztrációival.

Nem különösebben meglepő és teljesen érthető, hogy az 1994-es kiadásnál Zórád Ernő saját képregényadaptációjához nyúlt vissza. Ami igazán érdekes ebben, az a néhány különbség a korábbi verzióhoz képest.

A legnyilvánvalóbb ezek közül Emánuel kiszőkítése. A képregényben el lehetett térni a szereplő leírásától, a teljes szöveg mellett azonban nem állhatott egy annak ellentmondó kép. Cserében Mák haja sötétebb lett.

FamilyHotel_01.jpg

FamilyHotel_1.jpg

Nem tudtam azonban megfejteni Golov (a képregényben Golof) bárónak, néhai VI. Emánuel jobbzsebének a teljes átrajzolását. Miközben a vele egyszerre színre lépő Kifosztovics pátriárka és Szapulin hivatásos tollforgató a megszólalásig egyezik képregénybeli önmagával, Golovból csak a kezében szorongatott persely maradt változatlan, jóllakott hivatalnokból szikár, görnyedt hátú szakállas alakká lényegült át.

FamilyHotel_05.jpg

FamilyHotel_2.jpg

Ugyancsak az újrahasznosítás elvét alkalmazva Zórád megőrizte a képregény háttereihez használt dokumentációját – és az apró francia ékezettévesztések sem javultak ki maguktól közel húsz év alatt.

FamilyHotel_13.jpg

FamilyHotel_3.jpg

Persze, a fanyalgás és a kétségek ellenére a képregény abszolút élvezhető, ajánlom az olvasását – de még jobban ajánlom magukat a kisregényeket, Zórád illusztrációival.

süti beállítások módosítása