Walt Disney legismertebb figurája már 1930 óta szerepel képregényekben is. Eleinte csak képcsíkok jelentek meg a King Features Syndicate-tel kötött szerződés keretében, pár évvel később pedig az Európában is gyors népszerűségre lelt figura hosszabb kalandjai is elindultak, amelyeket Olaszországban és Angliában készítettek. Amerikában az első Mickey Mouse képregényfüzet (comic book) 1939-ben került az újságárusokhoz, amely a korábbi stripekből válogatott. Ezt már a Western Publishing kiadó kezelte, és a Dell majd Gold Key márkanév alatt jelent meg, leggyakoribb rajzolója pedig Paul Murry volt. Csak a legelső képcsíkokat írta maga Disney, és igen hamar hozzájárult, hogy a rajzfilmbeli és a képregénybeli mikiegér között hangsúlyos különbségek jöjjenek létre. Míg a rajzfilmek poénokra voltak kihegyezve, a képregényekben a kaland kapott főszerepet. Mickey Mouse, a képregényhős leggyakrabb detektívet vagy világutazót alakított. Persze, a képregény rajzi világa ettől még nem vált realistává – egyetlen kivétellel.

1966-ban egy három füzeten átívelő kaland erejéig Mickey Mouse átrándult az „igazi” világba. Feltehetően a népszerűségük csúcsán álló James Bond-filmek által divatba hozott kém-műfaj ihlette arra Don Christensen írót, hogy életre hívja „Mickey Mouse, Super Secret Agent” figuráját. Sajátos módon az ezen alkalomból új öltözéket kapott egér társán, Goofy-n egyáltalán nem látszott meg a változás – viszont kettőjükön kívül mindenki más „realista” stílusban lett megrajzolva.

A két rajzstílus sajátos ötvözete úgy készülhetett, hogy a Gold Key egyik legszorgalmasabb grafikusa, a kiváló Dan Spiegle megrajzolta az alapokat, a háttereket és az „igazi” embereket, majd Murry beillesztette Mickey-t és Goofy-t. A rajzfilmszerű figurák valóban úgy néznek ki, mintha rá lettek volna ragasztva a kész oldalakra, szinte lebegnek rajta, sehol sem vetnek árnyékot. Sajátos egy amalgám, annyi biztos. A kísérletnek nem volt folytatása, bár a minden Disney-képregényt számon tartó Inducks.org honlap szerint bő tíz évvel később Dél-Amerikában készült még pár olyan rövid sztori, amelyben Mickey ismét realista környezetbe csöppent.

(Nekem a 108-as és a 109-es számot, vagyis a sztori középső és befejező részét sikerült nemrégiben beszereznem.)