Szex, drog és rock 'n' roll hetven felett Rabaténál
2015. február 11. írta: Bayer Antal

Szex, drog és rock 'n' roll hetven felett Rabaténál

petitsruisseaux_couv_orig.jpgBlazírt korunkban nem sok olyan téma akad, amitől a nagyközönség összeráncolná a homlokát, amin netán kissé még meg is döbbenne. Nem csoda, hogy a sajtó már a legapróbb hírmorzsák tálalásához is szűknek találja a „csodálatos” és „rettenetes” jelzők szinonimakészletét. A kevés tabuk közé tartozik azonban az idősebbek, szüleink nemzedékének a szexualitása, főleg annak grafikus ábrázolása.

Pascal Rabaté eredetileg 2006-ban megjelent, közel 100 oldalas képregényalbuma, a Les petits ruisseaux minden bizonnyal részben a témaválasztásával hívta fel magára a havonta több száz újdonság között válogatni kénytelen francia olvasók figyelmét.

Egy kis faluban két nyugdíjas férfi, Emile és Edmond ideje jelentős részét a folyóparton, horgászbotja mellett békésen üldögélve tölti. Néha fognak is halat, amivel elbüszkélkednek, mielőtt visszadobnák a vízbe, hisz nem ez a közös foglalatosság lényege. Hazatérve a többszörösen elvált Edmond a macskájával, az özvegy Emile régóta halott felesége fiatalkori fotójával folytat párbeszédet. Egy napon Edmond meghökkentő hírrel szolgál Emile-nek: csajozik. Rendszeresen találkozgat nőkkel, és olyankor bizony történik is egy is más, nem számít, ki hány éves. Mi több, beavatja titkos hobbijába is. Aktokat fest, a Playboy fotói alapján. Emile nem tud mit kezdeni ezzel a vallomással, ám még el sem kezdte feldolgozni magában, amikor Edmondot váratlanul elviszi egy szívroham, éppen aktfestés közben.

petitsruisseaux_bh1.jpg

A temetésen megjelenik egy idős hölgy, akit senki sem ismer. Emile bátortalanul ráköszön, és megtudja, ő volt Edmond legutóbbi hódítása. Pár nappal később ismét találkoznak, és Emile azon kapja magát, hogy elképzeli, milyen lehetett pucéron Edmonddal. Csakhogy kiderül, öreg barátja rendesen lódított, amikor heves ágyjelenetek soraként írta le kapcsolatát a magát valóban jól tartó hölggyel. Egy párkereső ügynökségen keresztül ismerkedtek meg, mindössze hétszer találkoztak, és természetesen nem történt köztük semmi – azt a hölgy el sem tudta volna képzelni, csak az egyedüllétet viselte már rosszul. Emile, aki már arról kezdett álmodozni, hogy neki is lehetne esélye a nőnél, végképp kedvét veszíti. Elhatározza, hogy búcsút vesz az élettől, beül pici autójába, és addig megy vele, amíg bírja. Vesz sok piát, pedig egyébként ritkán iszik, sőt harminc év után először cigarettát is vásárol, minden mindegy alapon.

petitsruisseaux_bh5.jpg

Mihelyst azonban elhagyja a faluját, meglepő dolgok kezdenek történni vele, amelyek következtében teljesen megfordul a gondolkodása. Nem mesélem el részletesen, hátha a franciául tudóknak alkalmuk lesz elolvasni (németül is megjelent Bäche und Flüsse címen), csak annyit bocsátok meg, hogy Emile előtt kitárul a világ, és nem véletlenül áll a kötet borítóján alcímként a „sex and drugs and rock and roll”.

petitsruisseaux_bh3.jpg

petitsruisseaux_bh2.jpg

Ám noha a bulvárosabb gondolkodás a hetvenesek explicit együttlétét emelné ki a képregényből, Rabaténak távolról sem a megbotránkoztatás volt a célja. Kisvárosban született, egy négyezer lakosú községben nőtt fel, így közelről ismerte meg és szerette meg a francia vidéki kisközösségek életét. Mint elmondta egy interjúban, lenyűgözi az idősebb emberek látszólag szokásokba dermedt létezése, és azon mereng, mit csináltak korábban, mit fognak még csinálni később. A Les petits ruisseaux tehát valójában egy állókép megmozgatása mindkét irányban, és tulajdonképpen csak az a meglepő, hogy meg tudunk lepődni az eredményen.

petitsruisseaux_bh4.jpg

A képregényt kíváncsiságból, hallomás nyomán, rövid beleolvasás után vettem meg. A rajzstílus és a színvilág közel áll hozzám, a fülszöveg és a részletek alapján úgy gondoltam, a történet is érdekes lehet. Cseppet sem csalódtam, ellenben megint tanultam valamit a képregényes történetmesélésről. Rabaté ugyanis roppant lassan, aprólékosan indítja a sztorit, sokáig szinte az az érzése az embernek, hogy nem is lesz itt több életképek felsorakoztatásánál. Aztán ahogy megszokjuk a ritmust, a környéket, a falubelieket, azon kapjuk magunkat, hogy már hozzánőttünk Emile-hez, és feltétlenül vele akarunk tartani road movie-szerű útján, amely a megcélzott halál helyett a megújult élet felé vezeti.

Kis gyöngyszem a „Kis patakok”, nem csoda, hogy megjelenésekor elismerést elismerésre halmozott, többek közt a francia képregénykritikusok díját is begyűjtötte. A szélesebb közönség körében szerzett népszerűség pedig egyenesen a megfilmesítéshez is vezetett: a szabad óráiban filmrendezéssel is foglalkozó Rabaté saját maga vihette vászonra eddigi legsikeresebb történetét.

petitsruisseaux_affiche_film.jpg

petitsruiseauxprevostogier.jpg

Bulle Ogier és Daniel Prévost a filmben

A cikk nyomtatásban a Buborékhámozó 12. számában jelent meg, 2014. októberben. A kiadvány korlátozott példányszámban még kapható a kiadónál és képregényes rendezvényeken.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tóth Béla István 2015.05.15. 22:14:05

Bárcsak magyarul is megjelenne. A leírtak szerint érdemes lenne rá.

Szujó Norbert 2015.05.16. 12:55:26

Hát ez nekem is kéne magyar.