Idősebbek még emlékezhetnek, hogy régen a rádióújság részletezte a könnyűzenei műsorokat. A leadandó külföldi számok címét lefordították, ám a hiányos nyelvtudás vagy a dal teljes szövegének az ismerete miatt jókora marhaságok is elterjedtek. Az egyik ilyen gyöngyszem volt a „Hengereljük le Beethovent”, majd enyhén javított verzióban „Essünk túl Beethovenen”.

Chuck Berry életútja nem hétköznapi. Hatalmas sikerű zenei pályáját megelőzően voltak némi nézeteltérései a hatóságokkal, ennek tudható be, hogy viszonylag idős, már közel 30 éves volt első slágerei megszületésekor. Az sem nevezhető gyakorinak, hogy valaki nem egészen tíz év alatt írjon pár tucat mindörökre emlékezetes dalt, majd egész hátralevő életében azokat játssza...

Berry egész egyszerűen jókor volt jó helyen. Az ötvenes évek elején az amerikai fehér többség által hallgatott előadók elkezdtek átvenni dalokat a hihetetlen dinamikusan fejlődő, a lealacsonyító „race records” nevet levető és önmagát „rhythm and blues”-ként újradefiniáló fekete zenéből. A régi 78-asoknál könnyebben kezelhető, mikrobarázdás, 45 fordulatos kislemez – és a lejátszására alkalmas lemezjátszó – értékesítési adatai 1953-ra az égbe szöktek, és az új divatnak elsősorban a fiatalok hódoltak.

A rhythm and blues piac jóval kisebb volt, nem is érte el a fehér közönség ingerküszöbét, így arra sem figyeltek fel, hogy ezeknek a daloknak a szövegében hemzsegtek a kétértelmű (sőt, egyértelmű) utalások. Ám ahhoz, hogy bekerüljenek a nagy rádióállomások műsorába, ezen változtatni kellett.

Ezen a ponton mutatkozott meg Berry és az őt „futtató” DJ, Alan Freed zsenialitása. A fekete zene energiáját megtartva a tinédzsereket megszólító, vidám, pozitív szövegeket írtak, és a két elem együttesen fejezte ki az uralkodó életérzést. Ehhez adódott még Berry fantasztikus előadóképessége és kiváló, egyedi gitárjátéka.

Nincs különösebb üzenet a Roll Over Beethoven szövegében sem, és hogy egyáltalán foglakozunk vele a „miről szól” sorozatban, leginkább a cím (félre)fordítása miatt van.

De azért menjünk végig a sorokon:

I'm gonna write a little letter
Gonna mail it to my local DJ
Yeah an' it's a jumpin' little record
I want my jockey to play
Roll over, Beethoven
I gotta hear it again today

Hatvan évvel ezelőtt (sőt, még jóval később is) egész mást csinált a DJ, mint manapság – a lemezlovasok a rádióállomásoknak dolgoztak, ők állították össze a zenei műsorokat, és amíg feltették a következő lemezt, rögtönzött szöveggel töltötték ki a másodperceket. Döntő szerepet játszottak az egyes slágerek sikerében. A dal témája egy olyan lemez, amit a narrátor újra szeretne hallani, ezért készül írni a helyi rádió lemezlovasának.

Az ötödik sor egy felszólítás Beethovennek, hogy adja már át a helyet ennek a jó kis dalnak. Tehát nem lehengerlés, ne túlesés, és Beethoven nem a tárgya az igének – hiszen akkor „roll Beethoven over” lenne a helyes sorrend, és a jelentés ebben az esetben is csak annyiban módosulna, hogy mi gurítsuk arrébb az öreget.

További konnotációja ennek a fordulatnak a magyarban is ismert „forog a sírjában” kifejezés. Bár az angol ezt eredetileg „turn in his grave”-ként használja (állítólag Thackeray vezette be), elterjedt a „turn over in his grave”, majd idővel a „roll over in his grave” a „twist in his grave” és a „spin in his grave” változat is.

Berry maga egy, a Rolling Stone-nak adott interjúban azt nyilatkozta, hogy a dalszöveg úgy jutott eszébe, hogy a húga állandóan klasszikusokat akart játszani a családi zongorán, míg ő modernebb zenét szeretett volna. Ez is igazolja, hogy kétértelmű a „roll over”: lehet egy kérés Beethovenhez, hogy „guruljon már egy kicsit odébb”, vagy épp ezt mondja a szerző, hogy „forogj csak a sírodban, Beethoven, akkor is ezt a dalt fogom nyomatni”.

You know my temperature's risin'
The jukebox's blowin' a fuse
My heart's beatin' rhythm
and my soul keeps a-singin' the blues
Roll over, Beethoven
And tell Tchaikovsky the news

A második versszak lázas betegséghez hasonlítja az áhított dal által kiváltott vidám szenvedélyt: a magas láz/hőmérséklet kiveri a biztosítékot is. És most már arra is felszólítja Beethovent, hogy Csajkovszkijt is értesítse a fejleményekről.

I got the rockin' pneumonia
I need a shot of rhythm and blues
I caught the rollin' arthiritis
Sittin' down at a rhythm review
Roll over, Beethoven
They're rockin' in two by two

A betegség hasonlat folytatódik, tüdőgyulladást vált ki a dal, amit csak egy RNB-adaggal (oltással) lehet gyógyítani. Bár a „rock and roll” kifejezés 1956-ban még nagyon fiatal volt (saját állítása szerint Freed találta ki öt évvel korábban), külön-külön a „rock”, „rocking” és a „roll”, „rolling” nagyon is elterjedt kifejezéseknek, jelzőknek számítottak a fekete zenében. Noha erősen szexuális konnotációjuk a fehér közönség számára nem volt közismert, maga Berry egészen pontosan tudta, hogy mivel játszik, és nyilván remekül szórakozott.

Well, if you feelin' like it
Go get your lover
Then reel and rock it
Roll it over
And move on up just
A trifle further
And reel and rock with it
Roll it over
Roll over, Beethoven
Dig these rhythm and blues

Semmi különös az előzőkhöz képest, csak azt jegyezhetjük fel, hogy hamar elhagytuk a betegség motívumot, és a tánccal kapcsolatos kifejezések dominálnak.

Well, early in the mornin'
I'm a-givin' you a warnin'
Don't you step on my blue suede shoes
Hey diddle diddle
I am playin' my fiddle Ain't got nothin' to lose
Roll over, Beethoven
And tell Tchaikovsky the news

Újabb játékos váltás: Berry idézget. Az Early in the Mornin' egy Louis Jordan-dal címe volt (Jordan beceneve pedig „a jukebox királya”), míg a Blue Suede Shoes-ról talán nem is kell mondani, hogy Carl Perkinsé (akivel Berry igen jó barátságban volt). A Hey Diddle Diddle egy altatódalra utal, míg a rím arra, hogy a művésznevét részben ebből, részben talán a „diddle” szó felnőttebb jelentéséből nyerő Bo Diddley többek között hegedűn is jól játszott. (Berry és Diddley lemezei egyaránt a Chess Records-nál jelentek meg, sokszor dolgoztak együtt.)

You know she wiggles like a glow worm
Dance like a spinnin' top
She got a crazy partner
Ya oughta see 'em reel and rock
Long as she got a dime
The music won't never stop

Az utolsó versszak megint egy váltás, visszatérés a táncos motívumokhoz, végül pedig a zenegéphez: amíg még van bedobható érméje a lánynak, a zene sosem hallgat el.

A dalt újra sikerre vitte a Beatles 1964-ben, majd – az V. szimfónia közismert ta-da-da-damját is beépítve az intróba – az Electric Light Orchestra 1973-ben.

Utóbbi verzióhoz kapcsolódik egy furcsaság. A klasszikus hangszerek egész sorát használó ELO alapítója, Roy Wood, már az első lemez után kilépett a bandából, és Wizzard néven új együttest hozott létre. Első kislemezük a See My Baby Jive címet viselte, és alig pár hónappal az immár Jeff Lynne által vezetett ELO Roll over Beethoven-je után jelent meg – még sikeresebb is volt annál, hiszen négy hétig a brit toplista élén is állt 1973 májusában. Ennek a lemeznek a B oldalán található a Bend over Beethoven című instrumentális szám, amelynek a szerzője Hugh McDowell csellista, Wood társa az ELO-ban, majd a Wizzardban is. Nem lehet nem arra gondolni, hogy fricskának szánták a régi cimboráknak (akikkel egyébként egyáltalán nem vesztek össze, hisz például Wood pár számban játszik a második ELO nagylemezen, és McDowell visszatért később Lynne zenekarába).

Talán még fricskánál is több, hiszen a „bend over” előrehajolásra, amolyan bokafogásra buzdítja Beethovent...

További csavar: 2007-ben jelent meg a !!! (ejtsd: csikk csikk csikk) nevű banda Myth Takes című albuma, amelyen szerepel a Bend over Beethoven átdolgozása, ám ezúttal szöveggel ellátva. Mivel semmi jel nem mutat arra, hogy McDowellék valaha is írtak volna hozzá szöveget, feltehetően az már az amerikai srácoktól származik.

Eléggé elszállt szöveg, de azért beidézem ezt is, elvégre jó rövid. Az egyenes utalás a Roll over Beethoven-re a második versszakban található, csak Csajkovszkij helyére „anya” került:

Infinite open eternity eternally just let it happen one hundred percent moment
Say fear is good cause that's how you know where you've got to break through
Yourself misunderstood why should you even care you're scared of you

Before you know it, you're like don't don't don't stop
don't don't don't stop
Bend over Beethoven
Tell mother the news

It don't matter what it means
Everybody knows that life's a dream