2011. augusztus 23. írta: Bayer Antal

Semic 1988-2011, élt 23 évet

Dühös vagyok. Felszámolják az ADOC-Semic Nyomdai és Kiadói Kft-t, és a múlt pénteki hitelezői gyűlésen véglegessé vált, hogy a még tavaly októberben kibocsátott, bruttó 300 ezer forintos számlámnak nincs fedezete. Még a törvénytisztelő módon befizetett adótartalmát sem valószínű, hogy visszakapom. Haragom nem személytelen, határozott véleményem van arról, hogy kikre neheztelek, kik azok, akiknek a viselkedését elfogadhatatlannak tartom, amiért hagyták, hogy ilyen helyzetbe kerüljek. Neheztelnék rájuk akkor is, ha nem lenne ez az adósság – de így kézzel foghatóbb rá az okom. Tudomásom van arról is – hallomásból, pletykákból, internetes hozzászólásokból, a többi hitelező kifakadásaiból – hogy messze nem én szenvedtem el a legnagyobb veszteséget. Sőt. Amikor a tájékoztatón valamennyien kézhez kaptuk a hitelezői kimutatást, szinte jelentéktelen porszemnek éreztem magamat egy nagyszabású játékban, hiszen a 39 hitelező közül alig hatnak a neve mellett állt a nekem járónál kisebb summa, a végösszeget tekintve pedig százalékban sem fejezhető ki, amivel nekem tartoznak.

Mégis úgy gondolom, az engem ért kár jóval nagyobb, mint az elmaradt tartozás. Nem csak külsős munkatársként, partnerként ért kár, hanem mint a magyar képregényes szakma aktív résztvevőjét, sőt, mint képregénykedvelőt is. Közel húsz éven át dolgoztam alkalmilag a Semicnek, rövid ideig főállásban is, és mindvégig nyomon követtem a kiadó tevékenységét. Ahogy minden magyar képregénykedvelő, 1988-tól a közelmúltig én is a Semicet tekintettem a hazai képregénykiadás zászlóshajójának és jelképének, erre a kiadóra nézett fel mindenki, ettől a kiadótól várta mindenki a tartalmában és kivitelezésében egyaránt minőségi képregényeket – és ebben a kiadóban csalódtunk legtöbbször az elmúlt 23 év alatt.

A Semic vezetői nem voltak jó gazdái az első számú magyar képregénykiadónak. Miért nem? Elsősorban azért, mert nem értettek a képregényekhez, nem érdeklődtek a képregények iránt, nem törődtek eleget a vásárlóikkal. A Semic tulajdonosa folyamatosan diverzifikálta tevékenységét, milliárdot költött nyomdagépekre, a sajtó minden szegmensébe belekóstolt, de nem épített ki következetes portfoliót, a képregényeket egyre inkább melléktevékenységnek, szinte koncnak tekintette, nem látott bennük jövőt, nem hitt bennük, nem folytatott párbeszédet sem a fogyasztókkal, sem a szakma többi képviselőjével, képregényekkel kapcsolatos döntéseit szakmailag vitatható módon hozta meg. Más, nagyobb pályán akart játszani, „minket” elhanyagolt, a nagyobb téteket pedig – részben a válság miatt, elismerem, de részben saját téves és átgondolatlan üzletpolitikája miatt – elbukta.

Most, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs tovább, a Semic tulajdonosa nem óhajt jótállni cégei csődjéért. A jog ezt lehetővé teszi, korlátolt felelősségű társaságokról lévén szó, nem kötelezhető pluszbefizetésre. A hitelezői gyűlésen (ahol, mondani sem kell, a Semicet csak a felszámolók képviselték) volt, aki kilátásba helyezte, nem törődik bele, hogy milliós tételt veszít, utána fog járni a dolognak, peres útra akarja vinni. Nem csatlakozom hozzá, bár kívánom neki, hogy sikerrel járjon, szerezzen elégtételt.

De az én károm, a mi kárunk, képregényeseké nem elsősorban jogi és gazdasági. Az én károm, a mi kárunk leginkább morális, az alábbi okokból:

- Doktor Ferenc, a Semicet tulajdonló DRFH Kft társtulajdonosa (társa a felesége) 2009 végén új cégeket alapított. A Drize és az Adoch székhelye azonos a Semicével. A Semic végelszámolásának megkezdésekor a Drize „átvette” a Semictől a Garfield és a Dörmögő Dömötör kiadását, és a jogtulajdonosoktól kapott információk alapján megkísérelte megszerezni a Pókember és a Star Wars továbbvitelének a jogait. Tehát a tetemes adósságot hátrahagyva, más néven kezdi újra, ami enyhén szólva is kifogásolható erkölcsileg.

- A Drize kiadásában megjelenő Garfield folytatja a Semic-kiadás sorszámozását. Munkatársai ugyanazok. A Drize árusítja a korábbi számokat, annak ellenére, hogy ezeket a készleteket zárolni kellett volna, és a felszámolás keretében lehet csak majd árverésre bocsátani. Bár elképzelhető, hogy a Drize még időben megvásárolt ehhez elegendő példányt a Semictől, az eljárás nem tiszta.

- A Semic honlapja a mai napig elérhető, továbbra is mód van előfizetés kezdeményezésére (természetesen előfizetésre nem, hiszen ahhoz csekket kéne küldeni/kapni). A Semic honlapja korábban sem volt rendesen karbantartva, állandóan el volt maradva az aktualitásokkal, jelenleg is azt a látszatot kelti, hogy még a 2009 végén leállt Kretén is létezik, annak a hónapok óta behalt honlapjára is hivatkozik. A Semic honlapja semmilyen módon sem tájékoztatja vásárlóit, hogy termékei már nem kaphatók, és arról sem ad hírt, hogy a cég vég- illetve felszámolás alá került.

- A végelszámolást ugyan 2010 végén tette közzé a Cégközlöny, ám ennek a folyamatnak van egy több hónapos átfutása. Ebből következően a 2010 második felében megjelent Semic-lapokban úgy szerepeltették az előfizetési felhívásokat, hogy tudták, ezeknek egyáltalán nem biztos, hogy eleget fognak tudni tenni – vagy eleve abban reménykedtek, hogy majd valamilyen módon átjátsszák az új cégnek.

- A hoppon maradt előfizetők semmilyen más módon sem értesülhettek arról, hogy hiába várják az előfizetett lapokat, noha bőségesen léteznek az interneten képregényes portálok, amelyek készségesen közzé tették volna ingyenesen is a hivatalos információkat. Miután informális úton értesülést szereztek a helyzetről, néhányan felkeresték személyesen a kiadót, ahol az egyik munkatárs vigasztalásukra darabja 200 forintért adott nekik a korábbi számokból az előfizetésük összeghatáráig. Bár a jóvátételi szándék dicséretes, és helyeslem, hogy a csalódott fiatal olvasók legalább ennyit kaptak a pénzükért, ez az eljárás a csődtörvénybe ütközik, hisz a felszámolás alatt álló cégtől egy rajzszöget sem szabad kivinni, amíg meg nem hirdetik az ingóságok értékesítését.

- A Semic nem értesítette hitelezőit sem arról, hogy végelszámolás alá került, legtöbben a gazdasági sajtóból – vagy egymástól – tudtuk meg. Számláink sorsáról semmilyen információt nem kaptunk, folyamatos megkereséseink ellenére. A Semic gazdasági igazgatója, Hamza Enikő hónapokon keresztül nem válaszolt e-mailekre, telefonját nem vette fel, illetve nem járult hozzá, hogy kapcsolják a mellékét, ha keresték. Igaz, ezt a magatartást nem a végelszámolás idején kezdte alkalmazni, hanem már jóval korábban. Eszébe sem jutott, hogy még a keserű pirulát is könnyebben nyeli le a külső beszállító, ha emberszámba veszik és eleget tesznek az elemi udvariasságnak.

- A Semic által kiadott utolsó lapszámok fordítói és más munkatársai nem kaptak még arról sem értesítést, hogy munkájukat gyorsan ki kellene számlázni, hogy legalább a hitelezői listára felkerülhessenek. (Bár ezzel tulajdonképpen jól jártak, hisz így velem ellentétben nem fizettek adót olyan bevétel után, amit nem kaptak meg.)

Haragom eddig tartott. Tudomásul veszem – nem tehetek mást – hogy a pénzem odaveszett. Tudomásul veszem, hogy az évek óta tartó szomorújáték (egyre silányabb minőségű kiadványok, egyre gyakoribb késések, a megújulás és a jövőkép teljes hiánya) a Semicnek azt az erkölcsi tőkéjét is végleg felszámolta, amelyhez kis mértékben valamikor én magam is hozzájárultam, ám még nagyobb mértékben azok a munkatársak, akik a vezetéssel ellentétben imádták a képregényeket, szerették, amit csináltak, és bár annyiban őket is hibásnak tartom, hogy elégedetlenségük ellenére egzisztenciális okokból beletörődtek az egyre kilátástalanabb helyzetbe és az utolsó pillanatig elhitték a tulajdonos hitegetését a kilábalásról, ők ennek a méltatlan végjátéknak a legnagyobb kárvallottai. Sokan anyagilag is – most várhatják, mikor kapják meg járandóságukat a bérgaranciaalaptól – de leginkább szakmailag, hiszen különösen nehéz gazdasági helyzetben engedi el a kezüket a cégvezetés.

Az alábbiakban minden szenvedélyes megjegyzés nélkül ismertetem a Semic idővonalát, kitérve a kapcsolódó vállalkozásokra is. Az adatok nyilvánosan elérhetők ingyenes és fizetős cégtárakból, a lapokra vonatkozó információk képregényes adatbázisokból (db.kepregeny.net, wikipedia, saját táblázatok) származnak.

1988: Január 18-án svéd-magyar közös vállalatként megalakul az Interprint Nyomdai és Kiadói Kft, 50 millió forintos törzstőkével, ügyvezető igazgatója Breitner Miklós, székhelye a Kárpát utcában lett bejegyezve A tulajdonosok magyar részről a Vágó Sándorné által vezetett Zrínyi Nyomda, ahol már évek óta készültek bérmunkában külföldi képregények, svéd részről pedig a Semic AB és az Industrial Developments AB, amelynek az üzletrésze idővel a Semic anyavállalata, a Bonnier tulajdonába ment át. Az Interprint ezáltal tagja lett az egyik legnagyobb európai képregénykiadó-csoportnak, amely a következő időszakban hozta létre további kelet- és közép-európai leányvállalatait is. A nyomdával is rendelkező Interprint központi szerepet játszott a csoportban, számos mutáció készült Budapesten. A kiadó átveszi a Zrínyi és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat által már 1986-87-ben elindított Bobo, Góliát és Rózsaszín Párduc képregényeket, ekkor indul a Berci, a Nils Holgersson, a Tumak, valamint a Természet Csodái ismeretterjesztő lap.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 6.

1989: Útjára indult a Csodálatos Pókember és a Flintstone Család, valamint az első fekete-fehér képregények, a Fantom és a James Bond, továbbá profilbővítésként a Kismama magazin. Első különszámként egy Fantom album, majd az akkor bemutatott Batman-film képregényváltozata is megjelenik, ellenben a Berci és a Tumak már le is áll. Decemberben a kiadó átköltözik a Victor Hugo utca 43-ba.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 10.

1990: Új lapok: Batman, Garfield, Superman és a mindössze egy évfolyamat megélt Alf. Megszűnik viszont a Flintstone és a James Bond. Megjelenik az első Pókember-különszám (Pókember és a Démonirtó), valamint az első könyvesbolti forgalomba kerülő kiadvány, az egyszerre több nyelven is kiadott, a berlini fal lebontását ünneplő nemzetközi képregényes antológia, a Falomlás. Október elején Vágó Sándorné veszi át Breitnertől az ügyvezetői teendőket.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 13.

1991: Új lapok: Maja a méhecske, Transformer, Robotzsaru, Tini Titán Teknőcök. A csak 5 számot megélő Képregény Koktélban olvasható először magyarul a Kázmér és Huba. Első kísérlet francia képregény kiadásával a Juli, Klári és Cili, megjelenik a második Pókember-különszám (Pókember és Sólyom), valamint karácsonyra egy-egy Tom és Jerry és Simpson-család album. A cég neve májustól Semic-Interprint, a törzstőkét 50-ről 75 millió forintra emelik.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 15.

1992: Jelentős változások a kiadványokban, számos gazdaságtalan lap megszűnik (a színesre váltó Fantom, Maja, Nils Holgersson, Rózsaszín Párduc), a Batmant és a Supermant illetve a Bobót és a Góliátot összevonják. Új sorozatként indul az X-Men és egy négyrészes Tarzan-minisorozat. Március végétől az új ügyvezető a Figyelőtől érkező Doktor Ferenc. Júliusban a Zrínyi Nyomda eladja üzletrészét a Semic AB-nek, így a Semic Interprint 100 százalékig svéd tulajdonba kerül.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 16.

1993: Lezárul a Robotzsaru, új sorozatként indul a Marvel Extra és a Múmin. Csak két számot ér meg Furi, a fakopács (Woody Woodpecker). A Semic megvásárolja a Dörmögő Dömötört.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 12.

1994: márciusban a kiadó pár házzal arrébb, a Victor Hugo utca 18-22-be költözik át. A Garfield sikerére alapozva elindulnak a Garfield zsebkönyvek, leáll viszont a Természet Csodái. Útjára indul a Kretén humormagazin és a Képregény Koktél utódjaként a Tiszta Dili. A Kretén az első olyan kiadványa a Semicnek, amely magyar képregényeket is tartalmaz.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 12.

1995: Megszűnik a két legrégibb gyereklap összevont változata, a Bobo és Góliát, valamint a Múmin. A Kretén kibővítéseként bemutatja az amerikai Mad magazint. Mindössze két számot ér meg az X-07 akciómagazin, amely megpróbálkozott francia kalandképregények (XIII és Largo Winch) közlésével. A felügyelő bizottság megszűnésével Vágóné kapcsolata is megszűnik a Semickel, amely új telephelyként kezdi belakni a Fehér út 10-et.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 14.

1996: Júliusban megalakul 500 ezer forintos törzstőkével a DRFH Kft, tulajdonosa a Semic ügyvezetője, Doktor Ferenc és felesége. Szeptemberben a Semic AB eladja a Semic Interprintet a DRFH Kft-nek. A cég végleg a Fehér útra költözik.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 11.

1997: Ismét jelentősen átalakul a katalógus: leáll a korábban fenomenálisan sikeres, ám eddigre visszaesett Tini Titán Teknőcök, valamint a Tiszta Dili, a Transformer és az X-Men. Új címként indul a Spawn és a Star Wars, valamint az X-Akták (6 számig jutott) és a Tiszta Dili örökébe lépő Snoopy magazin (2 szám). A Kreténből kiválik külön címként a Mad és megjelenik a Marabu-album. A Bonnier csoport eladja a Semic AB-t a dán Egmontnak, így az egykori anyavállalattál véglegessé válik a szakítás, de a márkanevet megtarthatja a magyar cég.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 14.

1998: 24 szám után leáll a Marvel Extra. Doktor Ferenc közreműködésével jelenik Magyarországon a Metro ingyenes havilap, amelyet a Semic Interprint nyomtat. Doktor Ferenc társtulajdonos és felügyelőbizottsági tag az MTG Metro Gratisban. A DRFH áthelyezi székhelyét a Fehér útra.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 9.

1999: 127 szám után leáll a Csodálatos Pókember, az utolsó Marvel-lap, valamint 18 szám után a Spawn. 2-2 szám jelenik meg Lobo egyedüli és a Maszkkal közös kalandjaiból. Megjelenik az első Star Wars különszám (Baljós árnyak), négy Kretén-Mad zsebkönyv és első hazai mangajellegű kiadványként a Sailor Moon. Júliusban kettéválik a kiadó és a nyomda, 3 milliós törzstőkével létrejön az ADOC-Interprint Nyomdai Kft a Semic és a DRFH közös tulajdonaként, ügyvezetője Doktor Ferenc.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 11.

2000: Mangapróbálkozások: a Sailor Moon befejeződik, az Ai a videolány 4 számot ér meg, elindul a Dragonball. A Kismamát és az év elején alapított Kisbabát eladják a VNU-nak (ma: Sanoma). A kiadó új neve februártól ADOC-Semic Kft, az ügyvezetői teendőket az év végén Zselinszky Tibor veszi át. Az ADOC-Semic kiszáll az Interprintből, amely innentől kizárólag szintén a törzstőkéjét 500 ezerről 3 millió forintra emelő DRFH tulajdonában áll.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 10.

2001: Elindul a Csodálatos Pókember és a Snoopy második folyama, leáll viszont a Mad, a Dragonball és a Superman és Batman. Az ADOC-Semic megszerzi az Elle női magazin magyarországi kiadási jogát, ami jelentős létszámbővítést hoz magával. Megjelenik a Passport könyvsorozat.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 9.

2002: A Pókember és Star Wars filmek képregényváltozatai, valamint a Garfield és a Zűrkommandó című kötet jelenik meg a Semicnél. A nagy beruházásokat lebonyolító Interprint augusztusban 3 millióról 40 millió forint pénzbeli, 110 millió forint nempénzbeli, összesen 150 millió forintra emeli törzstőkéjét , társtulajdonos lesz a nyomdai cégben az Eastinwest Kft és négy tagú felügyelőbizottság jön létre.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 6.

2003: Megjelenik a Garfield 25 éve album és az első Rokker Zsoltti képregény. Az Interprint további 10 millióval emeli törzstőkéjét.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 6.

2004: Megszűnik a Snoopy, megjelenik a Pókember és Batman különszám és a második Pókember film képregényváltozata. Novemberben a Semic és az Interprint egyaránt szerepet vállal a Magyar Hírlap megmentésében, társtulajdonosok lesznek. A DRFH tulajdonosi részt szerez a Metróban.

A rendszeresen megjelenő képregénylapok száma 6.

2005: Kötetek és különszámok: Garfield kisokos, Batman: Az első év, Pókember a Sors hálójában, Pókember és Sikoly, Batman kezdődik és Star Wars 3 film képregényváltozatai. Az ADOC-Semic alapító tagja a Magyar Képregénykiadók Szövetségének és tevékeny részt vesz az 1. Magyar Képregényfesztivál szervezésében. Februárban az Eastinwest kiszáll az Interprintből, amelynek a Semic lesz a többségi tulajdonosa. Doktor Ferenc és a DRFH ugyanekkor kiszáll a Metróból. Júniusban kiválik az Interprintből az ADOC vagyonkezelő Kft, törzstőkéje 5 millió forint, kizárólagos tulajdonosa a DRFH, ügyvezetője Doktor Ferenc. Szeptemberben a Semic és az Interprint eladja részesedését a Magyar Hírlapban Széles Gábornak.