Rolling Stones: Sweet Black Angel
2015. augusztus 22. írta: Bayer Antal

Rolling Stones: Sweet Black Angel

sweetblackangel_orig_jog.jpgKicsit szégyenkezve vallom be, hogy korábban sosem gondolkodtam el ennek a dalnak a szövegén, nem tudtam, hogy Angela Davisről szól. Mentségemre legfeljebb annyit tudok felhozni, hogy kiadásakor még csak tizenhét éves voltam, és az akkori angol nyelvtudásom messze nem volt elegendő ahhoz, hogy megértsem Mick Jagger „feketés” éneklését– a kislemezen pedig nem szerepelt a dalszöveg.

Hogy most mégis elém került, arról eléggé sajátos módon Carla Bruni tehet, aki a belga tévé „Hep Taxi” című, a TV5 Monde által is sugárzott műsorában elrögtönözte a dalt, és egyben el is mondta a rövid történetét. Itt meg is nézhető, 18.55-nél kezdődik.

Angela Davisről persze tudtuk, hogy kicsoda. Már amennyiben tudtuk, hogy kötelező vele a szolidaritás, hiszen tökéletes bizonyíték arra, amivel a keleti blokk visszavágott az emberi jogokat a Szovjetunió számon kérő Amerikának: „az lehet, de maguknál verik a négereket”. „Követeltük” a szabadon bocsátását, és miután ez meg történt (bár nem a „követeléseinknek” köszönhetően, hanem mert a bíróság ártatlannak találta), Davis végighaknizta a szocialista országokat. Nálunk is megfordult, Moszkvában Tyereskova, az első női űrhajós fogadta a reptéren, itt éppen a csehszlovák elvtársak örülnek neki. Az NDK-ban többször is megfordult, megmutatták neki a berlini falat, részt vett a VIT-en, és együtt fotózkodott Erich Honecker pártvezérrel is.

davis_falnal.jpg

davis_vit.jpg

davis_honecker.jpg

Hogy Davist jogosan gyanúsították-e azzal, hogy részt vett a George Jackson szabadítására szervezett akcióban, ma már valószínűleg csak ő maga tudná megmondani, hiszen az egyik Fekete Párduc tárgyalásán egy bírót másikat túszul ejtő fiatalabb Jackson-testvér az akciót követő lövöldözésben meghalt. Az eredetileg 70 dolláros lopásért „egy évtől életfogytiglanra” ítélt, az akció idején már tíz éve börtönben ülő Jacksont nem sokkal később egy másik szabadulási kísérlet során szintén lelőtték. Mivel a Jonathan Jackson által használt fegyvert Davis nevére vásárolták (feltehetően azért, mert a Davis testőreként is dolgozó fiatalember még csak 17 éves volt), országos körözést adtak ki a radikális nézeteiről ismert Davis ellen, és pár hónapi bujkálás után el is fogták. Noha sokak szerint nyilvánvaló, hogy Davis nyakig benne volt a terv kieszelésében, és tény, hogy írt olyat Jacksonnak, hogy „bármi áron kiszabadítja”, a bíróság nem látta bizonyítottnak a bűnrészességét, és felmentette.

Nem könnyű hát egyértelműen pozitív hősként tekinteni Angelára – ahogy az 1960-as és 1970-es évek más kommunista ikonjaira sem, legyen elegendő itt Che Guevara nevét említeni. Noha minden kétséget kizárólag igaza volt, amikor felemelte a szavát az amerikai börtönviszonyok ellen, amelyek aránytalanul sújtották a feketéket, ártatlanok meggyilkolásának a pártolása nem elfogadható eljárás, pláne, ha közben más elnyomó rendszerekkel meg haverkodik az ember.

Mindenesetre a korabeli ellen- és popkultúra (amelyek akkor még nem vették észre, hogy voltaképpen egymás szöges ellentétei számos tekintetben) a keblére ölelte. A Stones-on kívül Yoko Ono (a John Lennonnal közös Some Time in New York City lemezen), valamint egy olasz énekes és két jazz-zenész is írt róla/hozzá dalt/számot.

És akkor most lássuk a dalt és a szövegét.

 

Got a sweet black angel
Got a pin up girl
Got a sweet black angel
Up upon my wall
She ain't no singer
She ain't no star
But she sure talk good
And she move so fast

Van egy édes fekete angyalom, van egy fotóm róla a falon. Nem énekes, nem sztár, de jól tud beszélni, és nagyon gyorsan mozog (cselekszik).

But de gal in danger
Yeah, de gal in chains
But she keep on pushin'
Would ya take her place?
She countin' up de minutes
She countin' up de days
She's a sweet black angel
Not a sweet black slave

De a lány veszélyben van, a lány láncokban van. De azért ő tovább erősködik – átvennéd a helyét? Számolja a perceket, számolja a napokat. Édes fekete angyal, nem édes fekete rabszolga.

Jagger direkt „rossz angolsággal” írta meg az első sorokat, és a feketék akcentusát utánozza. Szerencséjére mindenki értette a szándékot, és nem vádolták azzal, hogy lekezelő módon viszonyulna a feketékhez.

Ten little niggers
Sittin' on de wall
Her brothers been a fallin'
Fallin' one by one
For a judge they murdered
And a judge they stole
Now de judge he’s gonna judge her
For all dat he's a worth

Tíz kicsi néger ül a falon, a testvérei egyenként lepotyogtak. Egy bíróért, akit megöltek, és egy bíróért, akit elloptak. Most a bíró fog ítéletet mondani felette, bármennyit érjen is az ő ítélete.

A „tíz kicsi néger” utalás Agatha Christie híres krimijére, amelyben egyenként elfogynak az áldozatok. És megint csak azt lehet mondani, hogy a közönség értette, Jagger nem „négerezik”ezzel – bár valószínűleg a mai kötelező PC-kontextusban most már nem írna ilyet.

But de gal in danger
Yeah, de gal in chains
But she keep on pushin'
Would you do the same?
She countin' up de minutes
She countin' up de days
She's a sweet black angel
Not a gun-toting teacher
Not a red-lovin' schoolmarm
Ain't someone gonna free her
Free de sweet black slave

De a lány veszélyben van, a lány láncokban van. De azért ő tovább erősködik – te is megtennéd ugyanezt? Számolja a perceket, számolja a napokat. Ő egy édes fekete angyal, nem egy pisztollyal hadonászó tanárnő, nem egy kommunista-imádó tanítónő. Ki fogja őt kiszabadítani, kiszabadítani az édes fekete rabszolgát?

Hát éppenséggel a „nem kommunista-imádó tanítónővel” kissé mellétrafált Jagger… De ettől függetlenül, sőt minden mástól függetlenül ez egy nagyon jó szám, és már csak azért is különlegesség, mert a Rolling Stones minden korai lázadása dacára csak nagyon ritkán foglalt állást ilyen határozottan konkrét politikai ügyekben.