Az angliai aktualitásuk önmagukban is elegendő késztetést adtak volna ahhoz, hogy rovatunkban felidézzük a Clash első kislemezét, de a tegnap este a Duna TV-n sugárzott Joe Strummer-portréfilm adta meg a végső lökést. Íme a punk egyik legelső hitje (a sláger szót valahogy nem akarózik a punkkal kapcsolatban használni), az 1976-os Notting Hill karnevál által ihletett White riot. A „miről szól” ismét két tekintetben is játszik: vonatkozik egyrészt a dal mondanivalójára, másrészt pedig arra, hogy bármennyire is fontosak voltak Joe Strummer szövegei, ember legyen a talpán, aki akár csak az eredeti kislemez alapján le tudja írni, nem hogy élő koncerten megértse.

White riot
I want a riot
White riot
A riot of my own

Fehér zavargás, saját zavargást akarok – mint az elején írtuk, a dal a faji zavargásokba torkolt 1976-os Notting Hill karnevál hatására fogalmazódott meg Joe Strummer fejében.

Black people gotta lot a problems
But they don't mind throwing a brick
White people go to school
Where they teach you how to be thick

And everybody's doing
Just what they're told to
And nobody wants
To go to jail

A feketéknek sok a gondjuk, de ha kell, megragadják a téglát (utcakövet), míg a fehéreket az iskolában arra tanítják, hogy korlátoltak legyenek. Mindenki azt csinálja, amit mondanak, senki sem akar börtönbe jutni.

All the power's in the hands
Of people rich enough to buy it
While we walk the street
Too chicken to even try it

Minden hatalom a gazdagok kezében van, akik megfizetik, mi pedig az utcán túl gyávák vagyunk még ahhoz is, hogy megpróbáljuk megszerezni.

Are you taking over
Or are you taking orders?
Are you going backwards
Or are you going forwards?

Átveszed a hatalmat, vagy parancsokat teljesítesz? Hátrafelé haladsz vagy előre?

Bár egyesek a fehér-fekete ellentét kiemelését látták a dal első soraiban, Strummer elmagyarázta (és ezt nem is nehéz felfedezni a szövegben), hogy valójában arról szól, hogy a feketék már tudják, mit akarnak, a fehéreknek pedig meg kellene találni azt az ügyet, amiért ők is hajlandók lennének harcolni.

A dalszöveg igencsak egyszerű, szóhasználatában is, közvetlenségében is. Hatásában óriási szerepet játszik az előadás módja. Joe Strummer egész pályafutása során szenvedélyesen ált ki ügyekért, fellépett a rasszizmus és a hetvenes-nyolcvanas évek Angliájában vészesen terjedő nácizmus ellen, anarchistaként pedig a „Rock a gazdagok ellen” turnén is részt vett.

Hogy mennyire nem egyértelmű, mit is énekel Strummer, íme egy szórakoztató videó a lehetséges félrehallásokról.