1988. szeptember 6-án hihetetlen dolog történt: a Human Rights Now! világkörüli turné keretén belül Budapesten adott közös koncertet a nyolcvanas évek három igazi nagyágyúja, Peter Gabriel, Sting és Bruce Springsteen, kibővítve Tracy Chapmannel és Youssou N’Dourral (valamint súlyosbítva Hobóval és Bródy Jánossal, már elnézést tőlük – nem ugyanaz a liga). A Népstadion gyepén állva hallgattuk, és vigyorogtunk, mint a vadalma. Amikor The Boss személyesen színre lépett az E-Street Banddel és keményen belekezdett a Born in the U. S. A.-be, mögöttünk az addig viszonylag csendesen alkoholizáló csehszlovák fiúkvartett üvöltve csatlakozott hozzájuk. Csakhogy míg Bruce a dal szövegét énekelte, rendesen, ahogy szokta, északi szomszédaink mindvégig csak azt ordibálták, hogy Born in the USA. Ezt az egy sort tudták belőle, és talán még ezt sem értették teljesen, no de abban az időben – bár nagy bátorság már nem kellett hozzá – Amerikával kapcsolatosakat kiabálni vidáman és büntetlenül felszabadító élmény lehetett a Husák és Jakeš elvtársak országából érkezőknek. Szerencsére a további számokhoz ez a sor már nem passzolt, úgyhogy abbahagyták.

Oké, a csehszlovák srácok nem tudtak angolul, de ami az igazán meglepő, hogy az amerikai nagy része sem tudja miről szól ez a szám – nem figyelnek oda, megtéveszti őket a szám lendülete.

A Born in the U. S. A. eredetileg az 1982-es, egy szál gitáros Nebraska című albumra készült, de kirostálták, mert nem érezték sem igazán sikerültnek, sem teljesen odavalónak. Ha annak idején rákerül a lemezre, most nem lenne miről cikket írnom, hiszen akusztikus verziókat általában a szövegért (is) szoktak hallgatni az emberek, és leesett volna a tantusz – no meg nem is lett volna belőle ekkora sláger.

Az ellenőrizhetetlen történet szerint egy 1975 körüli koncertturnén Bruce szóba elegyedett a biztonsági szolgálat vezetőjével. Megtudta róla, hogy vietnami veterán, és hasonlóan sok más volt katonatársához, nagyon nehezen sikerült beilleszkednie a civil életbe. Nem kevés keserűség is szorult belé, ám mégis katonai mintás cuccok voltak rajta. Springsteen kérdésére, hogy miért van ez, emberünk azt válaszolta: mert az USA-ban születtem. Ez a paradox patriotizmus adhatta az ihletet a dalhoz – vagy valami hasonló, hisz a sztori vagy igaz, vagy nem.

A dal Bruce Sprinsteen második, (művészi és kereskedelmi tekintetben is) legsikeresebb korszakának az egyik legjobban sikerült darabja. Már az 1975-ös, forradalmiként ünnepelt Born to Run-ban is kezdett leszokni a dylani hosszúságú számokról, és Darkness on the Edge of Town, a The River, a Nebraska szinte valamennyi dalával igazolta klasszisát, amit aztán a Born in the U. S. A. szuperprodukcióval koronázott meg: annak az albumnak minden száma megjelent külön kislemezen, és több is sláger lett.

Springsteen dalaiban valami egészen különleges szerencsével találkozik a zene őszinte és energikus lendülete a szövegek közvetlen, hétköznapi nyelvezetével. Springsteen „a nép fia”, egészen hihetetlen jó füle van az egyszerű emberek szóhasználatainak, fordulatainak és – legalábbis ebben az időszakában – tematikájának a meghallására. A „working class” jelző az angolszász világban egészen más töltetet hordoz, mint azokban az országokban, amelyeket megcsapott a proletárdiktatúra szele. Ott azt jelenti, hogy az illető ismeri a való világot, nem egy minden realitástól elszakadt sztár vagy egy elkényeztetett entellektüel. Bruce Springsteent „közülünk valóként” értékelték és ünnepelték hallgatói és rajongói, ami mára talán úgy módosult, hogy „közülünk való volt, és neki bejött”.

A dalszöveg a nagylemezről való, helyenként zárójelben ott áll az eredeti demóverzión hallható variáns – nem sok az eltérés.

Born down in a dead man's town
The first kick I took was when I hit the ground
You end up like a dog that's been beat too much
'Til you spend half your life just covering up
Born in the U.S.A. (4x)

Hősünk egy Isten háta mögötti városkában született, nehéz gyerekkora volt, állandóan verték, amiből következőleg jól megtanult sunnyogni.

I got in a little hometown jam
And so they put a rifle in my hands
Sent me off to a foreign land (eredeti verzió: Sent me off to Vietnam)
To go and kill the yellow man
Born in the U.S.A. (4x)

Belekerült egy kisebb balhéba, amit azzal tudott megúszni, hogy beállt a seregbe, és már mehetett is Vietnamba sárgákat ölni.

Come back home to the refinery
Hiring man says "Son if it was up to me"
I go down to see the V.A. man
He said "Son don't you understand"
Born in the U.S.A. (4x)

Hazatérve visszament volna dolgozni az olajfinomítóba, de a munkaügyis sajnálkozva tárta szét a karját. Felkereste hát a veterán szervezetet, ám ott is azt mondták neki, hogy értse meg, ez van.

I had a brother at Khe Son (eredeti verzió: I had a buddy at Khe Sahn)
Fighting off the Viet Cong
They're still there, he's all gone
He had a woman he loved in Saigon (eredeti verzió: He had a little girl in Saigon)
I got a picture of him in her arms

A narrátor visszaemlékszik egy barátjára, aki elesett abban a háborúban, amivel nem értek el semmit, hisz a vietkongok még mindig ott vannak. A bajtársának volt ott egy szeretője (illetve az eredeti verzió szerint született ott egy gyereke), az ő karjában halt meg.

Down in the shadow of the penitentiary
Out by the gas fires of the refinery
I'm ten years burning down the road (eredeti verzió: burning nélkül)
Nowhere to run, ain't got nowhere to go

A fegyház árnyékában, a nehéz és egészségtelen munkakörülmények között már tíz éve céltalanul zajlik emberünk élete, nincs hová mennie.

I'm a long gone Daddy in the U.S.A
Born in the U.S.A.
I'm a cool rocking Daddy in the U.S.A.
Born in the U.S.A.

Egyes vélekedések szerint a záró sorok ellentétesek az előző versszakokkal, és vidámságukkal azt jelentik, hogy minden keserűsége és csalódottsága ellenére a narrátor büszke Amerikára. Nem hinném, hogy így lenne – inkább csak elfogadás ez. A két „apucis” fordulat nagy valószínűséggel utalás, vagy legalábbis kacsintás Hank Williams Long Gone Daddy (1948) és Howlin’ Wolf Rockin’ Daddy (1954) című dalaira. Az előbbi egy olyan férfiról szól, aki otthagyja a zsémbes asszonyt, és végre keres magának egy igazán hozzá illő párt. A cím nagyjából azt jelenti, hogy „én már rég leléptem”. Az utóbbi szereplője ellenben egy egész éjszaka „rázni” képes férfi. A rock and roll-imádó Springsteen egyet köszön oda a country-nak, egyet a blues-nak, ebben szerintem nincs ennél több.

Az akusztikus verzió végül az 18 Tracks című albumon jelent meg.