Röviden: Alias
2019. május 08. írta: Bayer Antal

Röviden: Alias

Ez eredetileg nem lett volna ennyire rövid, csak már régóta állt félbehagyva, és mostanra jutottam arra a felismerésre, hogy nem fogom "soha" rendesen kibővíteni, úgyhogy inkább lezártam és posztolom.

alias_magyar.jpg

Amikor nem sokkal eredeti megjelenése után olvastam, úgy gondoltam, ez az egyik legjobb amerikai képregény, amivel találkoztam. Hogy magyarul valaha is kijöjjön? Á, minek álmodozni. Aztán most itt van. Persze biztos nem csupán „saját jogon”, hiába ismerik már elég sokan nálunk is írója, Brian Michael Bendis nevét, hanem jórészt a tévés adaptáció sikerének köszönhetően. Mindegy, miért, örüljünk.

Bendis 2001-ben szerződött a Marvelhez, ahol azonnal megkapta a Daredevilt (ezt a szériáját szintén olvashatjuk magyarul már pár éve folyamatosan), és lehetősége nyílt egy új sorozat indítására. Méghozzá a kiadó első igazán „felnőtt” képregényére.

Igaz, ezt a felnőttséget rögtön meglehetősen gyerekes módon jelzi az Alias, hiszen az első szó az első oldalon ama bizonyos nyomdafestéket nem tűrő fajtából való, ezzel adja meg az alaphangot. De ez a kis pukkasztás megbocsátható, mert része egy koncepciónak.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy fogjuk mindazt, amit megszoktunk a szuperjó hősöktől, és fordítsuk a visszájára. Ez valóban megtörténik. Jessica Jones káromkodik, dohányzik, iszik, pasizik, sőt kemény szexszel bünteti magát, összerúgja a port a rendőrökkel, képtelen kommunikálni az anyjával, és egyáltalán semmit nem csinál úgy, ahogy egy rendes szuperhős, legyen az akár hím, akár nőstény. De ehhez hasonlókat azért már láttunk, bár a csúnya szavakat korábban #&@%-val helyettesítették a nagy amerikai kiadóknál.

Az igazán eredeti ötlet az, hogy Jessicának vannak ugyan szuperképességei, de nem használja őket. Rövid karrier után ledobta a latexruhát, és elment magándetektívnek. Döntését nem valami egetverő katasztrófa vagy mély filozófiai meggondolás váltotta ki, hanem egyszerűen rájött, hogy nem neki való ez az élet. Míg tehát a szuperhősös (főleg mutánsos) képregények sokszor arról szólnak, hogy ezek a különleges emberek, akik az életüket kockáztatják értünk, hálátlanságunk miatt megszenvedik a másságukat, az Alias főszereplője a különlegesekhez képest más. Egyszemélyes kisebbség egy kisebbségen belül.

Elmúlt már bő tíz év az első olvasás óta, de többször is elővettem, és még mindig tartom a korábbi állításomat. Tetszett a folytatása, a Pulse is, bár az fel volt hígítva „igazi” szuperhősködéssel. Tetszett aztán Jessica és Luke Cage kapcsolatának minden újabb fordulata, amelyről a Bosszú Angyalai-epizódokban értesülhettünk. Tetszett a sorozat visszatérése is 2016-ban, immár Jessica Jones címen – és nem tetszett, hogy 18 szám után Bendis és rajzolótársa, Michael Gaydos kiszállt belőle. Nem tudom, lesz-e kedvem belenézni a folytatásba, amit már nem ők csinálnak.

Magyarul egyelőre két kötet jelent meg a Fumaxnál, hosszú életet kívánok neki.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.