Lucky Luke Párizsban
2019. január 21. írta: Bayer Antal

Lucky Luke Párizsban

luckyluke34.jpgBár állítólag megalkotója, Morris nem akarta, hogy az árnyékánál is gyorsabb cowboy valaha is elhagyja  az amerikai kontinenst (Kanadában és Mexikóban már a szerző életében megfordult), Lucky Luke átrándulása az óceánon kifejezetten jól sikerült.

A történetben a Szabadság-szobor megalkotója, Auguste Bartholdi körbejárja Amerikát, hogy népszerűsítse grandiózus elképzelését és némi anyagi támogatást is szerezzen műve megvalósításához. Hogy pontosan miből gondolta, hogy érdemes a vadnyugati indián törzseknél is próbálkoznia, sosem derül ki, mindenesetre a Dalton-testvéreket ikszedszer is éppen elfogó és börtönbe kísérő Lucky Luke kimenti a kellemetlen helyzetből. Hamarosan kiderül, hogy nem mindenkinek tetszik a szobor ötlete, és Luke-nak többször is közbe kell avatkoznia. Mi több, az USA alelnöke hivatalosan is felkéri, hogy kísérje vissza Bartholdit Párizsba, és felügyelje az elkészült szobor Amerikába szállításának biztonságát. (Ebből elvileg kikövetkeztethető lenne, hogy történetünk 1886-ban játszódik, csakhogy a valóságban az előkészítéstől a felavatásig tizenöt év telt el, no de nem is történelemkönyvvel van dolgunk.)

Achdé rajzai ezúttal is tökéletesen hozzák Morris stílusát, a már második Lucky Luke-képregényét jegyző Jul pedig abszolút megfelel az elvárásoknak. Gondosan ügyel arra, hogy hű maradjon a sorozat szelleméhez, sziporkázó poénjai egészen mások, mint amiket saját politikus-szatirikus munkáiban (főleg a Silex and the Cityben) szokott elsütni.

Nagy öröm, hogy immáron hagyománnyá vált a Pesti Könyvnél a legújabb történetek azonnali kiadása, így a 2018. november elején megjelent album nem egészen három hónap után eljut a magyar olvasókhoz is, a premier a január 26-i képregénynapon lesz, a Francia Intézetben.

Ami a legmegfelelőbb helynek tűnik erre a célra, és nem csak azért, mert az eredetileg Belgiumból indult sorozatnak immáron írója, rajzolója és kiadója is francia, hanem azért is, mert messze ez a „legfranciább” a mindent összevéve 122. Lucky Luke-történet közül. A számtalan kulturális utalás egy része érthető a magyar olvasók számára is, megjelenik a történetben Victor Hugo, Claude Monet, Verlaine és Rimbaud, Monsieur és Madame Bovary és Bartholdi jó barátja, Gustave Eiffel is. Hugótól egyébként annyi idézetet rejtett el a sztoriban Jul, hogy egy interjúban megkockáztatta, csak az író munkásságának legtökéletesebb ismerői fedezik fel mindet.

A francia képregénypiacon immár sokadik reneszánszát élő Lucky Luke tehát jó kezekben van, az alkotók bírják a kiadó bizalmát, amit az is igazol, hogy nem kevesebb, mint 400 ezer példányban jelentették meg. Ilyen számok nálunk elképzelhetetlenek, de megnyugtató, hogy a 34. magyar nyelvű kötet menetrendszerűen érkezett, a sorozat szépen tartja az évi három kötetes utazósebességet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.