Kis kritikák a 29. Képregénybörze újdonságairól
2015. március 18. írta: Bayer Antal

Kis kritikák a 29. Képregénybörze újdonságairól

„Ha kritikusok nem volnának: a világon legjobban utálnám a tejfölös tormamártást, de így azoké az elsőség, s csak második helyet foglal a tejfölös-torma.” (Petőfi Sándor: Úti jegyzetek, 1845)

„Én egyátaljában nagyon tisztelem a bírálókat. Köszönöm, ha velem foglalkoznak, s tanulok tőlük. Petőfi mindig becézett, annak minden nagyon jó volt, amit írok. Ez elrontja a fogat. A kritika keserű, de gyógyít.” (Jókai Mór: Negyven év visszhangja, 1883)

Már jó ideje az új magyar képregények érdekelnek igazán a börzén és más rendezvényeken. Ezúttal sem volt másképp.

Fazekas-Bán: Mohács-kommandó 2

fazekas_mohacs2.jpgTalán leginkább a Mohács-kommandó folytatását vártam. Nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy Fazekas Attila annak ellenére nekiállt a történet megrajzolásának, hogy a Füles rejtvényújságra már nem számíthat, mint előközlési (és finanszírozási) lehetőségre. Bármilyen ambivalens érzéseim voltak is az első résszel kapcsolatban, kíváncsi voltam, hogy mi következik.

Csalódásom sokrétű. Egyrészt valamiért azt reméltem, hogy tovább fogunk lépni, netán egy másik korban kerül bevetésre a csapat. Másrészt anyagi korlátok ide vagy oda, nem hittem volna, hogy mindössze 18 oldalra futja az alkotótól – ráadásul úgy, hogy az elején össze is foglalja az első rész történéseit. Ehhez képest az ár aránytalanul magasnak tűnik.

Végül pedig be kell vallanom, hogy bár Attila azt ígérte, a folytatásban majd tisztábban lehet látni mindazt, ami zavarosnak tűnt az első füzetben, ennek pont a fordítottja következett be – már azt sem értem, amiről eredetileg azt hittem, hogy igen… Bizonytalan vagyok abban a tekintetben, hogy szeretnék-e harmadik részt. De ha lesz, legyen mindenképpen jóval átgondoltabb.

A rajzok persze jók, Fazekas Attilára mindig lehet számítani. A sztorit azonban Bán Mór segítsége sem tudta megmenteni.

Hogy legyen még valami, amit nem értek: a füzet a „Sci-fi klasszikusok képregényen” sorozatban jelent meg. Csakhogy ez egy eredeti történet, erősen megelőlegezett bizalom „klasszikusnak” nevezni – és hát ezt eleve más szokta, nem maga az alkotó.

Halmi Zsolt-Molnár Attila: Megváltás

halmi_megvaltas.jpgA Megváltás egy 52 oldalas, fekete-fehér képregény, Halmi Zsolt legújabb munkája. Szépen összerakott kis kötet, 800 forintos ára több, mint baráti. Szuggesztív, jól kidolgozott, magabiztos rajzok, az alkotó érezhetően egyre jobban rátalál egy saját stílusra, alig-alig érhető tetten egy-egy ismerős beállítás, póz, figura. Mindennek nagyon örülök.

Csakhogy a hátlapon ez áll: „Egy baleset következtében névtelen hősünk kómába esik. Míg teste mozdulatlan, lelke útnak indul, hogy számba vegye múltját. Hamar rá kell jöjjön, hogy az élete maga a bűn. Szimbólumokkal teli látomások formájában éli át tetteit, és szenved mindazok bűnös súlyától. Küzd, hogy legyőzze démonait, hogy ráleljen arra, ami megváltja lelkét ebből a pokolból.” És bizony, pontosan ennyi van a képregényben, ez van kifejtve 52 oldalon. Egy általános, közhelyes félelem, minden egyediség, minden olyasmi nélkül, amiből kiérződne a személyesség. Kár.

The Beatles: You can drive my car

beatles_youcandrivemycar.jpgA Cloudy Team képregénysorozatát eddig csak az online verzió letöltésével volt szerencsém olvasni, most végre sikerült beszereznem mindhárom részt, vagyis a két tavalyival (A hard day’s night, They say it’s your birthday) együtt a vadonatúj harmadikat.

Szemügyre véve a kiadványokat ért pár meglepetés. Valamivel kisebb, A5 körüli méretre számítottam, de ezek a füzetek nagyobbak, egy kicsit túl nagyok is a rajzok kidolgozottságához képest. Az sem látszódhatott az elektronikus verzióban, hogy a szürkék nyomtatásával gond lehet, picit pixeles, helyenként moirés lett az eredmény. Persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nem egy profi kiadvánnyal van dolgunk, amatőr cuccnak kifejezetten jó minőség ez.

De lássuk a lényeget. A második füzetről lelkesen írtam olyanokat, hogy frissesség, látszólagos ártatlanság és lendület, és feltettem a költői kérdést, hogy hány epizód hozható ki még ebből az ötletből. Nos, ez a harmadik még mindenképpen belefér, bár talán egy kicsit ez már döcögősebb, mint az előbbiek. Pár oldalnyit talál megérte volna rövidíteni.

Noha továbbra is nyitott vagyok a folytatásokra, és drukkolok, hogy fejlődjön a sorozat, pár megjegyzésem azért van. Jó lenne változtatni a szóbuborékok kezelésén, sok helyen feleslegesen nagyok, lötyög bennük a szöveg. Nem tudom, hogy előre megrajzolják-e a buborékokat, és csak utána írják bele a párbeszédeket, vagy fordítva – én az utóbbit javasolnám nekik.

Nem tetszik a fotók beledolgozásának a módja. Eleve kevéssé tartom indokolhatónak fényképek beleillesztését egy képregénybe, de el tudok képzelni olyan esetet, amikor ennek konkrét dramaturgiai oka lehet. Itt nincs. Leginkább csak arra tudok gondolni, hogy a rajzolónak nem volt kedve autókkal és épületekkel vesződni, jobban szeret embereket rajzolni.

És egy apróság: a történet feltehetően Angliában játszódik, mégis balkormányos autót vezetnek a fiúk. Igaz, A 8. oldalon a rendszám alapján a 95-ös számú francia megyében (Ile-de-France) regisztráltat…

Retszecsakul

retszecsakul.jpgSzakított a 5 Panels azzal a hagyománnyal, hogy minden képregényes rendezvényre kihoz egy sok alkotót felvonultató, sok rövid történetet tartalmazó kiadványt. Helyette ezentúl valamivel hosszabb sztorik lesznek, kevesebb alkotótól. Ebbe az új vonulatba illeszkedik bele börzei füzetük. A Retszecsakul cím Lukács Eszter nevére utal, akinek a gyerekkori írásait adaptálta képregényes formába Pádár Ádám, Koska Zoltán és Szebeni Péter. A mesékben van báj, van eredetiség, van sutaság is, lehet őket szeretni, csak rájuk kell hangolódni. De valahogy nem igazán kerekedik ki belőlük képregény.

Úgy érzem, nagyon tisztelték a sztorikat a rajzolók, főleg Pádi aprózta túl az illusztrálást. A legbátrabban Koska Zoli bánt az anyaggal, de neki még mindig az fekszik igazán, ha saját magának ír. A füzet legnagyobb pozitívuma pedig az, hogy Szebeni Péter már többedszerre bizonyítja, hogy a „világháborús”, Pádival közös Páholy című képregényével elkezdett új stílusát igen jól uralja. És ha már egy másik kiadványnál szóvá tettem a szürkék kevéssé szerencsés kezelését, neki viszont ez kifejezetten jól megy.

EpicLine 11

epicline11.jpgHosszú szünet után tért vissza a magyar képregénymagazin, és az új szezonra koncepciót váltott, ezentúl minden számban csak egy-egy történet lesz, de az egy hosszabb epizód. 24 oldalban már teljes sztorit lehet elmesélni, és tetten is érhető ez a törekvés, ami jó dolog. Ugyanakkor ez az új Szekerce és Szemerce sztori mégiscsak egy nagyobb ívű történetnek képezi részét, és ahhoz képest keveset haladtunk előre, néhol túl van beszélgetve, magyarázva. Nem lenne ez ennyire gond, ha már a jövő hónapban jönne a folytatás (bár az nyilván még a villámkezű Koska Zolinak is nehezére esne), csakhogy ha jól látom az ütemezést, négy hónapot kell majd várni rá… Szerintem ez kissé frusztráló az olvasónak, jobb lenne még kerekebbre, önállóbbá tenni az egyes epizódokat.

Tálosi András imád mesélni, ez kétségtelen, és tud is, az olvasó nagy örömére. Van a sztoriban minden, ami kell: izgalom, humor, feszültség, akció, csak az arányok tekintetében érzem úgy, hogy a szerkesztőnek keményebb kézzel kellene bánnia az íróval, a kiadóvezető elvárásainak és utasításainak megfelelően. Persze ezt nem könnyű kivitelezni, ha a három személy egy és ugyanaz.

Minden kritikai észrevételem ellenére azonban szeretném leszögezni, hogy tetszik az új irány, ígéretesnek tartom. Egy kis hiányérzet: tekintettel az elmúlt hónapok halasztgatásaira és aggodalmaira, nem ártott volna beleírni, hogy mikor jön a következő szám, és melyik történet lesz benne. Az EpicLine honlapja szerint a Vadregény lesz soron, és úgy tudjuk, megint havonta várhatjuk az újságot. Várjuk is.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.