Charax 3: Enumeratio
2012. június 12. írta: Bayer Antal

Charax 3: Enumeratio

Spuri figyelmeztetett, hogy csak akkor fogom érteni a Charax harmadik részét, ha olvastam a másodikat. A helyzet ennél sokkal súlyosabb: olvastam, de nem emlékszem rá... És mivel nincs meg, nem tudom elővenni. No, de sebaj, legalább azzal kezdem a véleményezést, hogy számon kérem az összefoglalót: ahogy pár napja említettem, a Kalyber Joe 2-ben van (sőt, már eleve volt, és az új kiadást képekkel is felturbózta a szerző), a Swords 3-ban is van, és igazán nem foglalt volna sok helyet. Majd a következőben legyen...

Amúgy meg azt mondom, álljon meg magában is egy önálló füzet, bármennyire is folytatásos a történet. Ilyen ritka megjelenési ritmusnál ez nem túlzott kérés, azt hiszem.

Essünk túl rögtön a második súlyos kritikán, amihez feltehetően kevés közük van az alkotóknak: a címlap nyomása szörnyen rosszul sikerült.  A borítórajzon a főszereplők zseblámpával keresgélnek valamit. Hogy mit? Hát a címfeliratot, mert az bizony alig látszik rajta. Hasonló problémát kértünk számon a Sötét kor füzeten is – úgy látszik, a nyomda ördöge idén kifejezetten haragszik a képregényesekre...

Szerencsére a belívvel már nem történhetett hasonló gikszer, ugyanis az előző két részhez hasonlóan ez is fekete-fehér. Míg azonban azoknak a tiszta kontúros rajzaiból nagyon hiányoztak a színek, a vendégrajzolóként leszerződtetett Koska Zoltánnak viszont éppen a fekete-fehér grafika az erőssége, és ezt ezúttal is bizonyítja. A stílusváltás kifejezetten izgalmasra sikerült, ugyanis három elem is keveredik benne: az eredeti Charaxra jellemző jegyek, Spurinak a 24 órás Acexben kikísérletezett „szaggatottabb” rajza és persze Zoli saját dinamikus megoldásai. (Amelyeken kívül még az Usagi Yojimbo és a TMNT nyomelemeit is ki lehetne valószínűleg mutatni.) A végeredmény egy roppant érdekes elegy, amit a rajzoló nagyon magabiztosan ural, bár a néhány nagyon nagy (féloldalasnál nagyobb) panel némileg kilóg a sorból: szinte úgy néznek ki, mintha egyszerűen csak ki lennének nagyítva a többi közül. Ám kétségtelen, hogy ezeknek a nagyobb méretű képeknek van dramaturgiai szerepük, a korábbi részeknél feszesebb történetben, a kifejezetten az akcióképregény irányába elmozduló látványosabb jelenetekben.

Úgy látom, máris eléggé olajozott az együttműködés az alkotópáros tagjai között, és noha azt nem mondanám, hogy máris a kedvenceim közé emelkedett a Charax, annak mindenképpen örülök, hogy hosszú szünet után feltámadt poraiból, és ha csak a korábbi részekhez képest rövidebben is, de biztatóan folytatódik.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Spuri 2012.06.12. 11:03:37

Legfontosabb tanulság: meg kell venni a 2. részt is. :)