Aranykulcsos képregények: Doctor Solar
2011. február 23. írta: Bayer Antal

Aranykulcsos képregények: Doctor Solar

Mindig imádtam a jó nagy újságosstandokat, boltokat, ahol minden szépen ki van téve, és lehet böngészni, mielőtt az ember eldöntené, mit vesz meg. És különösen szerettem az olyan helyeket, ahol különlegességeket láttam, olyasmit, amit máshol nem. 1969-ben már megfertőztek valamelyest az amerikai képregények, de nem sok jelent meg francia fordításban, és Genfben, ahol éltünk, még nem voltak képregényboltok. Sőt, valójában sehol se nagyon voltak, de erről akkor még mit sem tudtam. Azért felfedeztem egy kedvenc lelőhelyet a belvárosban, a legnagyobb Naville-boltot, ott vettem első angol nyelvű Supermanemet és Walt Disney Digestemet. Az igazi kaland azonban a repülőtéren várt: ott volt a legnagyobb választék a nemzetközi sajtóból, és köztük néhány képregény. Itt találkoztam először Doctor Solarral, és egyszerűen muszáj volt megvennem.

Nem tudom már, mi fogott meg annyira abban a borítóban. A belseje is tetszett, de kicsit csalódást okozott, hogy másképp néz ki Solar a képregényben, mint a címlapon. Mindegy. Volt angol olvasnivalóm (még ha nem is nagyon értettem), és megismerkedtem egy új szuperhőssel, akinek nincs köze Batmanékhez és Pókemberékhez. A piros gúnyája miatt egy kicsit hasonlított Flashre, és eleinte azt hittem, csak valami nyomdai hiba miatt zöld az arca.

A sorozat kiadója a Gold Key Comics volt, pontosabban ez állt a borító bal felső sarkában, ám a cég neve valójában Western Publishing. Ahogy a 60-as évekről szóló bevezetőben írtam, ez adta ki a teljes Walt Disney-termékskálát és számos más rajzfilmfigura kalandjait. A „realista” kategóriában többnyire tévésorozatokra építő füzeteket jelentettek meg, de megpróbálkoztak néhány saját szuperhőssel, illetve inkább szuperhősszerűséggel. A fogalomnak a Solar-Magnus-Turok hármasból leginkább éppen Solar felelt meg, hiszen volt neki szuperképessége, titkos azonossága, eredettörténete és számos szuperellensége. A sorozat 1962-ben, a Dell Comics-szal történt szakítás évében indult, kitalálói egy Paul S. Newman nevű író és egy Matt Murphy nevű rajzoló voltak. Doctor Solar eredettörténete ma már megmosolyogtató, de valójában semmivel sem nevetségesebb, mint Hulk vagy a már említett Flash keletkezése. Lényeg, hogy jó látványos kunsztokra volt képes, amiket biztos élveztek lerajzolni a grafikusok.

Miután megvettem a Doctor Solar 27. számát, rendszeresen visszatértem a genfi repülőtéri újságárushoz, de hiába lestem a következőt. Félénk kisfiúként nem mertem megkérdezni, lesz-e még – bár valószínűleg egy „nem tudom” lett volna az egyszerű válasz. Ma viszont már tudom, hogy azért nem jött újabb, mert ez volt (abban a folyamban) az utolsó. Jó tíz évvel később a Whitman márkanév alatt kísérleteztek a feltámasztásával (4 számig tartott), majd még tíz évvel később színre lépett a Valiant Comics, és felvásárolta a Solar-Magnus-Turok trió kiadási jogait. No, de az egy egészen más történet.

Az én Solaromban nem volt feltüntetve az alkotók neve, de a mai adatbázisokból mindent ki lehet deríteni. Ennek a számnak az írója Dick Wood volt, aki úgy tűnik, kizárólag a Gold Key-nek dolgozott, és nem valami sokat, a rajzolója pedig az argentin José Delbo, akinek a munkáit aztán jó sokszor viszontláthattam, leginkább a DC Comics kiadványaiban. (Az alábbi részlet egy korábbi számból van, más a rajzolója.)

Amikor 1973-ban apám kiküldetésének a lejártakor hazatelepültünk, megváltam képregénygyűjteményem egy részétől. Már nem emlékszem, mi volt az oka: anyám szólt-e, hogy sok lesz ez, nem férünk már el, zsebpénz-kiegészítésnek szántam vagy csak meguntam egy részét. Sok mindent megbántam utólag – sajnos, a Doctor Solar is ezek közé került. Valószínűleg addigra már feladtam, hogy valaha is legyen belőle még egy. Aztán 35 évvel később újra megszereztem egy amerikai online boltból... Jóval drágábban, de azért még elfogadható áron. Még egyszer már nem adom el!

Még két érdekesség Solarról. Az egyik: bár Alan Moore közismerten a Charlton-szuperhősökből kiindulva mintázta meg a Watchmen karaktereit, a mellékelt Solar-címlapból arra következtethetünk, hogy ismerős volt számára a jó doktor története is. Az viszont egészen biztos, hogy Bart Simpson kedvenc szuperhőse, Radioactive Man legalábbis részben Solar alapján lett kitalálva: olyannyira, hogy az egyik szám címlapja direkt Gold Key-paródiaként készült, festett grafikával.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lonesloane 2011.04.01. 17:22:15

Nekem a kedvenc "Gold keyem": a Dr. Spektor Okkult esetei... A mai napig élvezhető, meglepően jól rajzolt pulp-cucc. Ha minden igaz, az a Don Glut írta több füzetét, aki a "Birodalom visszavág" regényt is jegyzi.