Konok conok
2010. október 04. írta: Bayer Antal

Konok conok

Lezajlott a Conok háborújának eddigi legkomolyabb csatája. Hogy lesznek-e áldozatai, még nem tudjuk, de sebeket bőven kaptak a résztvevői. Gondolom, még a blogom rendszeres olvasói számára sem feltétlenül világos, hogy miről beszélek, a képregényes témákban járatlanoknak meg pláne nem: a manga és anime (távol-keleti képregények és rajzfilmek) és általában a japán kultúra köré kiépült rendezvények, szakzsargonban „con”-ok közötti rivalizálásról van szó. Az elmúlt hétvégét az egyik ilyen eseményen töltöttem, mint eladó és előadó.

A hazai mangás-animés közösség hihetetlen gyors kifejlődéséről hosszasan lehetne mesélni, de erre nem én vagyok a legavatottabb, és nem is lényeges a mondandóm szempontjából. Pár dolog azért röviden:

2003-ban megalakult a Magyar Anime Társaság nonprofit kulturális egyesült. A már létező kezdeményezések összefogásaként vettek részt eleinte rendezvényeken, és már az általunk (Magyar Képregénykiadók Szövetsége) által szervezett 1. Magyar Képregényfesztiválon is komoly szerepet vállaltak. Rá egy évre még láthatóbb volt a jelenlétük, és pár hónappal később az Átjáró Napok keretében a Millenárison önállóan is bemutatkoztak egy Sakura Partyval. Ez a rendezvény jelentette az igazi áttörést: még az előző animés-mangás rendezvényeken pár száz fő jött össze, ezúttal már az ezres nagyságrendben találták magukat a résztvevők, és látványosságokban túl is tettek a képregényfesztiválon.

A robbanásszerű fejlődésben katalizátorszerepet vállalt az Animax televíziós csatorna (korábbi nevén A+), amelynek legfőbb – ha nem is kizárólagos – tevékenysége animék sugárzása. Ekkor már nagyon a levegőben volt az is, hogy a több éve tartó előkészületeket előbb-utóbb siker fogja koronázni, és (újra)indulhat a magyarországi mangakiadás. Erre végül 2006 őszén került sor, méghozzá gyakorlatilag egyszerre tudott színre lépni három kiadó: a fantasy zsánerében már jól ismert Delta Vision egy koreai rajzoló által készített Warcraft-trilógia első részével, a nyugati képregényekkel kezdő Fumax a Princess Ai-sorozattal, és a kizárólag japán kötetekben gondolkodó MangaFan az Árnybíróval. Utóbbi azonnal jelezte, hogy komoly tétekkel játszik, hiszen négy hónap alatt három kötetet is megjelentetett.

Ettől a pillanattól kezdve új időszámítást írtunk, hiszen az addigi conokon kizárólag a Trillian, a Comicsinvest és a rövid ideig próbálkozó King Comics idegen nyelvű választékából válogathattak a rajongók, és bár a hazai átlagnál sokkal többen olvasnak közülük angolul vagy németül, a magyar fordítások elérhetősége jelentősen hetek leforgása alatt kialakította a mangapiacot. Sőt, alig egy év alatt a manga teljes képregénypiacnak is a legerősebb szegmensévé vált.

Míg 2006-ban még csak 6, 2007-ben már 44 mangakötet jelent meg (beleszámítva a koreai manhwákat, tajvani manhuákat és többnyire amerikai globálmangákat, vagyis eredetileg nem a japán piacra szánt, már részben japán és koreai szerzők által készített sorozatokat). A csúcsot 2008 jelentette (65 kötet), és bár a gazdasági válság a képregényt sem kímélte, 2009-ben még mindig 52, idén eddig 36 új mangakötet került a könyvesboltokba.

Ezen a ponton érdemes egy pillanatra megállni. Más, fejlettebb képregénykultúrával rendelkező országokban a könyvesboltok bonyolítják az eladások javát, és a kiadóknak nincs is más dolguk, mint hogy (persze megfelelő marketingmunka után) leszállítják a frissen nyomott köteteket a terjesztők raktárába. Csakhogy Magyarországon élünk, és az egyébként is számos tekintetben diszfunkcionális könyvforgalmazás különösen sújtja a kisebb kiadókat és piaci szegmenseket, márpedig a manga (ahogy általában a képregény) még az előítéletek lassú oldódása dacára sem lépi át a terjesztők ingerküszöbét.

Némi bizakodásra adott okot, hogy 2007 elején Mangattack márkanévvel csatlakozott a mozgalomhoz az Athenaeum kiadó is. A piac több szereplője reménykedett abban, hogy a Líra-csoport teljes erejével azon lesz, hogy legalább a saját kiadványainak az erőteljes promotálásával nagyobb nyilvánosságot juttasson/szerezzen a manga műfajnak, és minden könyvesboltban külön képregényrészleg nyíljon. Sajnos, ez hiú ábránd maradt, részben azért, mert még ez a komoly súllyal rendelkező kiadócsoport sem tudott eredményeket elérni a szupermarketekben, és áttörés híján úgy tűnik, türelmét vesztette – vagy másképp fogalmazva óvatosabb piaci magatartást tanusít.

A rendezvények szempontjából ez azt jelenti, hogy nem csak az intenzív mangakiadás indulásakor, hanem a mai napig meghatározó fontosságúak valamennyi képregénykiadó számára: ahogy a nyugati és hazai kiadványokkal foglalkozóknak a börzék, fesztiválok és Hungarocomix vásárok, úgy a keleti stílust preferálóknak a conok (és kisebb mértékben az „összképregényes” események). Az ezeken a rendezvényeken realizált közvetlen, készpénzes - és főleg: azonnal kifizetett – eladásokra elengedhetetlenül szükségük van ahhoz, hogy fenn tudják tartani a tervezett, amúgy sem feszített kiadási tempót. Gondolom, nem kell magyarázni, hogy mennyivel könnyebb úgy indítani egy új kiadványt, hogy az első pár száz kötet ára még a nyomdai számla befutása előtt befolyt a kasszába, mint ha meg kell várni a bizományos terjesztőktől befolyó pénzt – ami még optimális esetben is két-három hónap a tényleges eladást követően.

A piaci szereplők névsora elég hamar kialakult, és mindössze öt valamennyire is komolyan vehető versenytársra korlátozódott. A mai napig 5 év alatt 203 kötet jelent meg: ebből 69-et tudhat magáénak a MangaFan, 42-t a Mangattack, 36-ot a Fumax, 29-et a Delta Vision és 18-at a koreai szerzőkre specializálódott Vad Virágok Könyvműhely. A konkurenciaharcban gyorsan behozhatatlan előnyre tett szert a MangaFan azáltal, hogy stratégiai szövetséget kötött az Animax csatornával, sőt, közös havilapot is indítottak Mondo címen, amely 8000 körüli példányszámával a kiadó marketingtevékenységének egyik legfőbb pillére.

Összefoglalva: míg 2003 és 2006 között a MAT volt a mangás-animés mozgalom legfőbb motorja, 2007-től kezdve az addig kialakított közösségi életre támaszkodva, ám azt a tévés animedömpinggel és gyorsan felfutó mangakínálattal megtöbbszörözve a MangaFan/Animax páros „beelőzött”. A többi kiadó pedig kénytelen-kelletlen tudomásul vette, hogy legjobb esélye igazodni a piacvezetőhöz – amit könnyebben emészthetővé tett, hogy a képregénykiadók (köztük a mangások is) a konkurenciahelyzet dacára jó személyes kapcsolatokat ápolnak egymással.

Noha egy Con (legyen az Anime-, Sakura-, Mondo-, vagy Holdfény-) vonzereje és sikere semmiképpen sem szűkíthető le a mangavásárra (még akkor sem, ha hozzávesszük a manga-anime figurákhoz kapcsolódó „kütyük” piacát), azt senki sem tagadhatja, hogy a kiadók jelenléte rengeteget ad hozzá ezekhez a rendezvényekhez. Az ő asztalpénzük komoly összetevője az esemény költségvetésének, ők adják az ajándékokat a versenyek győzteseinek, nagy részben támaszkodik a boltrendszerükre az elővételi jegyértékesítés, és az Animax csatorna és a Mondo magazin reklámjai nélkül bizony jóval nehezebb lenne elérni még a törzsközönséget is. Sokak számára egy ilyen rendezény a legjobb (némelyek számára egyetlen) lehetőség valamennyi, őket érdeklő újdonság beszerzésére, méghozzá a boltinál kedvezőbb áron, vagyis még a belépő ára is megtérül.

Az első bomba 2008-ban robbant, amikor az Animax és a MangaFan önállóan tartott egy nagy rendezvényt a Lurdy-házban, Animekarácsony címen. Ez kiverte a biztosítékot a többi kiadónál is, hiszen alig egy héttel a közösen szervezett Hungarocomix utánra időzítették, és helyszűkére hivatkozva nem is biztosítottak árushelyet másnak. Ezt követően – mint akkori MKSZ-elnök – diplomáciai útra tereltem az ügyet, és egy hosszú, őszinte vita nyomán megállapodtunk az Animax és a MangaFan illetékeseivel abban, hogy az eset nem ismétlődhet meg. Lásd még később.

2009-ben a helyzet fokozódott, és egyre több jele mutatkozott annak, hogy nem sok nyoma maradt az egyetértésnek a mangás események szervezésében legérdekeltebbek között. Egymásra mutogatás és sokat mondó hallgatások, teljes körű MAT-tisztújítás és érdekes tartalmú publikus jegyzőkönyvek tarkították a következő hónapokat. A sejtett indokok között személyi ellentétek, anyagi természetű és presztízs-ügyek is felmerültek. Az is kiderült, hogy a törésvonal nem egyszerűen a nonprofit szervezet kontra nyereségorientált kiadó között húzódik, hiszen a rendezvények egyes programpontjait szervezők közül is többen foglaltak egyre markánsabban állást.

Külső szemlélő számára különösebb dolog nem történt, hiszen vagy így, vagy úgy, de eddig mindig elmaradt a nyílt konfrontáció: rendezvények visszamondása, elhalasztása vagy kényszerű közösködés árán ugyan, de elfogadható időbeli távolságban zajlottak a rendezvények. Ám a június elején tartott – minden egyéb rendezvényt fegyelmezetten beváró és kikerülő – HoldfényCont követően azonnal kiderült, hogy a Mondo (már a tavaszi con programfüzetében beharangozott) október 2-3-i rendezvényére „rászervezi” saját AnimeConját a MAT, méghozzá két héttel korábbani időpontra.

Megtudtuk azt is, hogy ezt a véglegesnek látszó szakítást hosszas tárgyalások előzték meg – ám ember legyen a talpán, aki kibogozza a szálakat. Miután egy blog firtatni kezdte a megegyezés elmaradásának az okát, a MAT válaszára reagálva a MondoCon részéről Szekeres András Márk főszervező (és a MAT korábbi elnöke) nyílt levélben tárta a köz elé a MangaFan verzióját. Ere a MAT vezetése hivatalos közleményben válaszolt, és fegyelmi úton ki is zárta tagjai közül Szekerest. Bár prejudikálni illetlenség, és a teljes igazságot (ha van ilyen) nyilván csak azok tudják, akik személyesen vettek részt a megbeszéléseket, a kibic szemével nézve Szekeres érvelése jól áttekinthető, míg a MAT cáfolata kusza és ellentmondásos. Ettől még persze lehet, hogy ők emlékeznek pontosabban a történtekre, csak hát a percepció alapja a kommunikáció, és ebben nem hogy csillagos ötöst nem érdemelnek, de még a kegyelemkettesen is haboznék.

Akárhogy is legyen, Connak lennie kell, és ha már a szervezőik konokon ragaszkodnak a saját rendezvényekhez, engedtessék meg, hogy szinte állandó árusítóként én is letegyem a garast. Rövid leszek: a MAT által erőltetett Petőfi Csarnok mélyen alatta marad a MangaFan által kínált Hungexpo minőségének és lehetőségeinek. A PeCsán belül félhomály honol és zsúfoltság – az alternatívaként kitalált sátorban pedig levegőhiány, forróság (különösen a minden kereskedő heves tiltakozása ellenére kierőltetett tavalyi háromnapos nyári AnimeConon) és még nagyobb zsúfoltság. Egészen embertelen körülmények elviselésére kényszerülnek az eladók, és ami még inkább elfogadhatatlan, a látogatók-vásárlók. Jobb megoldást a PeCsán belül én sem hiszem, hogy ki tudnék találni, ezért azokhoz csatlakozom, akik szerint az a helyszín immár alkalmatlan, „ki lett nőve”. A mellékhelyiségek állapotáról, a biztonsági szolgálat stílusáról és az étel-ital bevitel tilalmáról pedig inkább nem is beszélek. Ezzel szemben az első „fázós-hangsüketítős” próbamenetet leszámítva a MondoCon körülményei megfelelnek egy európai ember által elvárható normának. Nem is meglepő, elvégre érdekelt fél lévén a MangaFan személyzete is a saját bőrén tapasztalta, hogy min kellett változtatni, javítani – és meg is tette.

A végeredmény: egy alulreklámozott, az árusok többsége által bojkottált, a programpontok nagy részéhez új, tapasztalatlan szervezőgárda szerződtetésére kényszerült AnimeCon. Bár erre nem mentem el, az ismerősök elbeszélése, a neten olvasható élménybeszámolók és leginkább a fényképek alapján semmi kétségem nincs afelől, hogy messze elmaradt a MAT reményeitől. Nem hivatalos értesülések szerint a szokásos látogatói számnak még a felét sem érték el, és noha egyesek kifejezetten örültek annak, hogy elmaradt az emberszag és a tolakodás, kereskedelmileg aligha lehetett kifizetődő a vállalkozás – az pedig aligha vigasztalta a szervezőket, hogy a PeCsa épületén kívül, a Városligetben nagyjából annyian élvezték ingyenesen a con-feeling egy részét, mint ahányan kipengették a belépő árát. Az extrákat is bevető, még ismert japán énekesnőt is szerződtető MondoCon ezzel szemben hozta a szokásos létszámot és hangulatot. Elégedettségre ezzel együtt semmi ok, hiszen bekövetkezett az, ami borítékolható volt: az árusok forgalma megsínylette a megosztottságot.

Ami a jövőt illeti: már az év elején megszerveztünk egy tárgyalást valamennyi, képregényes kapcsolódású rendezvény szervezőinek a bevonásával. Az MKSZ, a MangaFan és a MAT képviselői is hivatalosak voltak a Holdfény boltjának a pincéjében tartott megbeszélésre, és akkor roppant konstruktívan állt hozzá mindenki a dologhoz, értelmes rendezvénynaptárt tudtunk kialakítani. Igaz, ennek feltétele volt akkor a SakuraCon közös szervezése a MAT és a MangaFan részéről, és éreztük, hogy ez kényszerházasság lesz, ám akkor úgy gondoltuk, hogy a józan ész olyan közös emberi tulajdonság, amely felülír minden más szempontot. Bár ebben tévedtünk, a többi szereplő kitartott az akkori elvi megállapodás mellett, és ezt a nyár végén egy kétfordulós, kemény és őszinte tárgyalássorozat eredményeképpen konkretizáltuk. Ennek megfelelően kerül sor december 18-án az összevont Animekarácsony-Hungarocomix rendezvényre, amelynek a főszervezője a közös fellépést teljes erővel szorgalmazó HoldfényTeam lesz.

És utána?

Nos, a MAT már jó előre bejelentette 2011 május első hétvégéjére a SakuraCont, amelynek a PeCsa ad otthont. Tegnap óta azt is tudjuk, hogy a MondoCon a rákövetkező hétre van tervezve, a Hungexpóban. Bár a frontok bekeményedtek, és úgy néz ki, a conok háborúja újabb csatájának az irányába menetelünk, nagyon remélem, hogy elmarad az újabb kettős vereség. Jó lenne, ha nem az utolsó pillanatig rohannának egymás felé a szekerek.

Ui: a MondoConon tartott előadásom (képregényelemzés az Usagi Yojimbo és a Ruróni Kensin eszközhasznatának az összehasonlításával) jól sikerült, a közönség is szemmel láthatóan értékelte és élvezte. Tervezem, hogy nyomtatott és/vagy netes formában is elérhetővé tegyem. Sokkal kellemesebb foglalatosság, mint békétlenségekről írni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fdave 2010.10.05. 08:53:45

"Tervezem, hogy nyomtatott és/vagy netes formában is elérhetővé tegyem."

Bár az írás igen érdekfeszítő, én ennek örülök a legjobban. :)

lonesloane 2010.10.05. 11:10:37

A tárgy (tapasztalatokon alapuló) ismeretében ez egy nagyon korrekt elemzés. Örülnék, ha minél több con látogató is olvasná...

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2010.10.05. 13:36:42

Két kisebb javítást eszközöltem a cikkben: 1. az őszi MondoCont nem a HoldfényConon jelentették be, hanem már a SakuraCon programfüzetének a hátlapján szerepelt a reklámja, hellyel és dátummal. 2. a hivatkozott nyíltlevél/hivatalos bejelentés váltást megelőzte egy blogbejegyzés, amely a megegyezés elmaradásának az okára kérdezett rá, és amelyre a MAT válaszolt.

NickelADeón 2010.10.05. 16:46:49

Le kéne rajzolni ezt az egészet, körökkel, metszéspontokkal, mert így csak az érti, aki tudja, mi van :) Kérdés - ha a Holdfény lesz a főszervező év végén, nem fog előbb-utóbb a "fejére nőni" a comicosoknak és comixosoknak? (Pl. a helypénzt ő határozná meg, szegény szerzőik meg kulloghatnak haza, mert ahogy én képzelem, a Holdfény nincs igazán tisztában a magyar képregény ezen vonalával stb.) Mármint a bejáratott név (Hungarocomix) az maradt minden körülmények között az MKSZ-é, ugye?

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2010.10.05. 17:06:13

@NickelADeón: "nyár végén egy kétfordulós, kemény és őszinte tárgyalássorozat eredményeképpen konkretizáltuk".
És ott szót kerítettünk mindenre, amire csak lehetett. A Holdfény vezetője abszolút képben van egyébként, hiszen 2005 óta valamennyi rendezvényen részt vesz, és a nyári HoldfényConon külön gesztusként ingyen juttatott helyet a szerzőiknek (négyen éltek is a lehetőséggel). A HC/AK-n pedig az MKSZ-rendezvényen szokásos tarifák vonatkoznak rájuk - amennyiben MKSZ-tagok, persze. Nem mellékes az a körülmény sem, hogy tavasz óta a Holdfény tagja is az MKSZ-nek, képviselte magát a közgyűlésünkön is. És persze, a Hungarocomix az MKSZ trademarkja marad, ez nem is kérdes.

Csiti 2010.10.05. 19:08:51

Nagyon picit a MAT védelmében, mert bár szervezésileg nagyon semmi, de ha azt nézem, akkor a japán kulturális programokat tekintve a Mondo nem sokat hoz, míg a MAT igen. Tény, hogy a CONoknak szerves része a vásár és a marketing is, és tény, hogy a Mondo ezt nagyon jól tudja intézni, de nekem ők csak és kizárólagosan képregényt és animét "párt" míg a MAT az elejétől kezdve egy képregényt és animét ÉS JAPÁNT rendezvény volt.

És bár hiú remény, de CONosként megjegyezném az idei közös SakuraCON volt az, amire azt tudtam mondani, hogy mindent megvalósított, amit meg tudott. Szóval kedves szervezők mi lenne, ha elásnátok a csatabárdot és összefognátok?!?! Ha másért nem, hát a nem megosztott profitért...

Acheron_w 2010.10.05. 21:37:24

A júniusi MAT-Mangafan tárgyalásokon volt egy olyan verzió, hogy ugyan két con lesz, de a MAT elmegy japán kulturális vonalon, hogy távolítsuk a rendezvények profilját. Ugyan ez nem túlzottan valósodott meg, de azért valamennyire igen, ezért a mostani MondoConon szándékosan nem volt ez a vonal erőltetve, szemben a tavaszival.

k89 2010.10.06. 16:42:06

Én mint egy vidéki meet alelnöke tudok hozzászólni. Ott voltam a mondocon-os vidéki meet-ek kerekasztal beszélgetésén. A MAT-os conokon soha efféle kezdeményezés nem volt, bár most hallottam, hogy előjöttek hasonló ötlettel, de ehhez már egy kicsit késő. Ha meet szervezőként nézem, a Mondo sokkal jobb partner, mégha anyagi érdekeik is fűződnek a dologhoz, a lényegen nem változtat. Mint sima animés látogató a Mondocon-nal maximálisan meg vagyok elégedve, mind helyszín, mind pedig a programok szempontjából. Amit most letettek az asztalra az igencsak impresszív. Kaptunk rengeteg sok animés bazárt, voltak új, izgalmas versenyek, kaptunk gyönyörű hangú japán énekesnőt, a konzolrészleg meg egyenesen maga volt a mennyország, a hatalmas csarnokkal és rengeteg konzollal, meg ingyen Gamestarral együtt. Mindenki megtalálhatta a saját maga szórakozását. Szerintem ez egy példátlanul jól sikerült con volt, mégha voltak is hibái (elmaradt versenyek, programok) ezeket könnyű elnézni, a pozitív dolgok tükrében. Sajnos tudom hülyén hangzik, mert meet szervező vagyok, de conokra én mégis mint mezei animefan, otaku járok. És ebból a szempontból nem érdekel hogy ki a profitorientált és ki nem, amíg ilyen con-t tesznek le az asztalra mint amilyen a mostani volt addig én mindig megfizetem a jegyárat, és ott leszek.
Kurono, Kecskeméti Anime Meet alelnök

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2010.10.06. 19:49:48

Bár örvendek a blog tegnapi látogatottsági rekordjának, jobban szerettem volna, ha valami más témával érem el. Remélem, azért voltak, akik – ha már valamelyik mangás-animés oldalról idevetődtek – kicsit körülnéztek a többi cikk között is. Érkezett néhány hozzászólás és más helyeken egy-két megjegyzés is, ezekre szeretnék most reagálni.

A bejegyzésben is hangsúlyoztam, hogy kiadói-kereskedői szempontból készült. Nem másodkézből, ahogy egy helyen sejteni vélik, hanem nagyon is elsőből. Árusítottam a PeCsában, a Hungexpón, a Syma csarnokban, Győrben, Fehérváron, Pécsett, tisztában vagyok az eladók és a vásárlók körülményeivel, látom a saját adataimat, látom a többi árus fejének a nagyságát, ki is cseréljük mindig nézeteinket és tapasztalatainkat. Tudom, hol, mennyit fizettem a standért, és azt is, hogy mekkora volt a haszon vagy a bukta. Ha a többiekről nem is tudok pontos adatokat, azért őszintén elmondjuk egymásnak, hogy mikor ment remekül, mikor kevésbé, mikor pocsékul.

Bármennyire is nagyszerű dolog a go, az origami, az ikebana, a bonszáj, a kalligráfia vagy bármely hagyományos japán tevékenység, a con-ok középpontjában a képregények (mangák) és a belőlük készült animék (rajzfilmek) állnak. Ha nincsenek mangák, akkor nincsenek belőlük figurák, kártyák, konzoljátékok, poszterek, kendők, fejpántok, kulcstartók, egyéb fancuccok, élőszereplős filmek, szinkronszínészek, nincs alapja a cosplay-nek és az AMV-knek, nincs miből táplálkoznia a rajzversenynek, nincsenek karaokézható openingek és endingek, és így tovább. Ha a manga és az egész ráépülő szubkultúra nem tört volna be hozzánk, akkor egy teaszertartásra, szusievésre és tradicionális művészetekre bazírozó rendezvény aligha számíthatna pár száznál több érdeklődőre. Aki nagyon csodálkozna, hogy miért is kell ezért több ezer forintot fizetnie.

Nincs okom kételkedni abban, hogy a MAT komolyan gondolja a japán kulturális vonal képviseletét, no de a nevében az „A” betű mégis csak az Animét jelenti – tehát nem túl nagy merészség arra következtetni, hogy vezetői és tagjai elsősorban mangaolvasók és animenézők, vagyis a fő hangsúly a szórakozáson van.

Márpedig a szórakoz(tat)ás piaci alapokon nyugszik, ellentétben a „tiszta” kultúrával. Amennyiben a con-ok fókuszában a manga-szubkultúra áll, akkor igenis kötelező figyelembe venni az ennek az alapját szolgáltató kiadók és kereskedők anyagi és kényelmi szempontjait is. Aki valaha is váltott már pár szót bármelyikünkkel egy boltban vagy egy rendezvényen, tudja jól, hogy mi magunk is rajongók vagyunk, az egészbe azért vágtunk bele, hogy megosszuk másokkal a mániánkat. Lelkesen és szenvedélyesen csináljuk. Ha a pénz lenne az elsődleges szempont, eszünkbe se jutna képregényekkel foglalkozni. De ráfizetni nem szeretnénk, és leghőbb vágyunk, hogy az legyen a tisztes megélhetésünk forrása, amit imádunk.

Fent részletesen leírtam, hogy miért van rászorulva a teljes magyar képregénykiadás arra, hogy évente X rendezvényen közvetlen bevételforráshoz jusson. Ha azt akarjuk, hogy legalább a jelenlegi ritmus megmaradjon, nem hagyhatjuk, hogy felboruljon a kényes egyensúly, és ez másnak sem lehet érdeke – főleg nem a rendezvényszervezőknek. Aki nem szolgálja ki megfelelően az általa szervezett rendezvény létét biztosító partnereit, az közvetve a látogatókkal szúr ki. És ez kőkeményen megbosszulja magát.

Thirlen 2010.10.09. 20:32:24

Két apró helyesbítés:
"és a kizárólag japán kötetekben gondolkodó MangaFan az Árnybíróval."
Az Árnybíró úgy tudom koreai.

"alulreklámozott" AnimeCon.
Ők próbálkoztak. Animaxon ugyan gondolom nem hirdethettek, de az ő hirdetéseik voltak a metróban több helyen is a mozgólépcsőnél és én pl. könyvtárban is láttam plakátjukat.

Mindenesetre alapos cikk, szép munka. Ezzel együtt én is szívesebben olvasnám azt az Usagi/Kenshin előadást...

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2010.10.09. 21:36:29

@Thirlen: Az Árnybírónak az alkotói valóban koreaiak, de maga a kiadvány japán megrendelésre készült. Elég megnézni a kötetet: jobbról balra olvasandó, ellentétben a koreai manhwákkal, amelyek balról jobbra (pl. Bania, Tarot Café, A vízisten menyasszonya, Annyira király vagy, hogy csak az itthon megjelentek közül említsek párat.) Vagyis az Árnybíró ugyanannyira nem japán, mint amennyire - mondjuk - a dél-amerikai alkotók által készített Metabárók nem francia képregény.
Az "alulreklámozott" természetesen a korábbiakhoz képest értendő. Ha béke uralkodik, lehet számítani az Animax segítségére, amit nem csak a mangás-animés, hanem az általános képregényes rendezvények alkalmából is számtalanszor bizonyítottak már.